Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)
TASI JÓZSEF: Nagy László indulásai
NAGY LASZLO INDULÁSAI 1946-1949 Vig Rudolf emlékének Megpróbálom a költő pályakezdésének első éveit vizsgálni, felderíteni. Azokat a közösségeket, csoportosulásukat, baráti társaságokat és lapokat is bemutatom, amelyek ezt a pályakezdést elősegítették, illetve ennek a fórumai. 1. Indulás a Parasztpárt jegyében Amikor Nagy László többszöri nekirugaszkodás után 1946 augusztusában Felsőiszkázról Pestre utazott és beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára, első gondja volt, hogy szállást találjon. Az alig húszesztendős fiatalember bizonyára nem véletlenül fordult a Nemzeti Parasztpárt VII. kerületi Damjanich utcai irodájához, ahonnan a szemközti épületben lévő Falu-Budapest Mozgalom Kollégiumba irányították. Ezt a kollégiumot a Nemzeti Parasztpárt létesítette, ugyanis a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége 1946 július 10-én kimondott megalakulása előtt a koalíciós pártok ifjúsági csoportjai saját kollégiumokat tartották fenn (DOKOSZ, MAKE, Szabó Dezső Kollégium, Falu-Budapest Mozgalom kollégiuma). A Falu-Budapest Mozgalom Szabó Dczső-i fogantatású és az író 1935-ös A falu Budapest című programcikkének köszönheti elnevezését. Szabó Dezső ez írásában a fővárost a legnagyobb faluként interpretálja. „Az ország minden részéről idekerült háztartási alkalmazottak, szolgák, munkások, kubikusok, viccházmesterek stb., stb. tömegei" miatt. „Ezek mind: kitépett, szél sodrába került lelkek." Az író pátosza hamarosan gyakorlatiassá válik: „Budapesten népkerteket kell létesíteni népházakkal." A népháznak olyasféle funkciót szán, mint ami egy-egy - későbbi - jól működő kultúrotthonban meg is valósult.: „könyvtár, előadóterem, népművészeti műhelyek, színpad, tánchelyek, kocsmaterem." Véleménye szerint: „A Budapesterdőben tántorgó magyar falu mind nagyobb számban otthonosodna e helyekhez..." E gondolat jegyében jött létre a Nemzeti Parasztpárton belül 1945-ben a FaluBudapest Mozgalom, mely 1946 tavaszán kollégiumot létesített a Damjanich utcában. Itt már működött egy katolikus tanoncotthon, ezt a parasztpárti fiatalok megszállták, Széchy András, a későbbi történész vezetésével. Szurdokpüspökiből származó ipari tanulók, közép- és főiskolás fiatalok voltak a kollégium első lakói. Nem tudtam kideríteni, ki volt a kollégium első igazgatója. Vezető személyiségei között már a legelső időkben ott találjuk Nagy Lászlót, a fiatal publicistát, aki ekkor bölcsészhallgató és a Szabad Föld munkatársa, s csak az ötvenes évek elején bővítette nevét B.-betűvel, hogy megkülönböztesse magát a jeles költőtől. Nincse-