Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

„Műveld a csodát..." Vallomások Nagy Lászlóról - GYURKOVICS TIBOR: Fából faragott fejű királyfi

című regény megkönnyezhető lét-történeteiben, nem. Ezek nagy, valódi és kikerül­hetetlen öngyilkosságok.) Az ellenállás öngyilkosságai. Az ember nemcsak szellemével, lelkével, hanem fizi­kumával is ellenáll. Mégha nem akar is. Az igazság megfeszül, mint a bármikor el­pattanó húr. A zsigerek, a belsőségek is ellenállnak. „A nyál azt mondja: ehetetlen sok-sok politikai pép a vérpadig elönti egyben saját agya becsülelét ... nem mi halunk meg - ők maguk a só a vér a nyák izom mi élünk mint a rossz batyuk ők ordítozzák: nem bírom!" Kedves Gráci! így halt meg Nagy László. Ezt írtam halála pillanatában s ezt írom ma is. Ezüst reinkarnációja földi ünnepén. „Nagy László meghalt egymaga, mint egy országos sebesült, nemzetes szívén a csend, mint egy vértócsa, egybegyűlt; " Ezt írtam halála órájában és nem mondom, hogy ámen. Említenem sem kell, hogy az Élet és Irodalom akkori mesterei - jobbak és rosszabbak is akadtak -, megkímé­lendő Nagy László emlékét, nem közölték a verset. Ezért akartam néked most Mandzsúriába s nekünk itt, a félholt Magyarországon most elüzenni ezt néki. Mit írt Babits Mihály? „Mert semmi vagy, ha nem vagy ellenállás. / Vigyázz, ne fújjon rajtad át a szél!" így él a költő. És így hal meg. Saját szervezete - olvashatjuk Nagy László keserűen monoton és hősies naplójából - telik meg mérgekkel, az el­lenállás sóival. A költő lassan átveszi korának mély-ingereit. Átveszi, magába ol­vasztja, belcküzdeti magát kora mérgeibe. Teste, mint valami irodalmi test, beleéli magát kora poklaiba. József Attila nagyon tudta ezt, nagyon szenvedte, nagyon meghalta. „Aki dudás akar lenni..." Nem hiába írta-vérezte hozzá Nagy László egyik legszebb versét, hatalmas siratóját, remény-kereplőjét. „Hiszen te tudtad: / dögbugyor a vége e pokoli útnak... mért játszott a szíved, te szerencsétlen"? - és „s árván, idétlen / emberségre, hű szerelemre étlen / villámló tálból eszed a halált." A kor fekélyei között az irodalmi test, a költő teste lassan öngyilkos test lesz. Meghal. Megöli magát. Ha nem vonatkerekekkel, nyakcsigolya-reccsenéssel, mint a fő-Test, a Fő-Ellenálló József Attila és sorozott társai a halálban, B. Nagy László,

Next

/
Oldalképek
Tartalom