Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)
HIDVÉGI MÁTÉ: „Hallgatom álomi beszédem" (Nagy László álmai)
íTliífoétjf i ÍÁifé „HALLGATOM ÁLOMI BESZÉDEM" (Nagy László álmai) Az antik görögöknek nem voltak álmaik, őket az álmok meglátogatták. A holtak lelkét vezető Hermész elhaladt az álmok faluja mellett a világ szélén. Az álmodó lélek elhagyja a testet - írja Platon. A Szentírás mondja, az Úr „álomlátásokban, éjjeli képekben" beszél (Jób 33:15).Az álmodóhoz angyalát küldi az Úr. Irokéz indián hagyomány szerint az álom a lélek nyelve. Az álom munka -, mondja Freud. Sok művészt ihlettek saját álmai. Gondoljunk például Gulácsy Lajos, az öreg Kádár Béla, William Blake, vagy Arnold Böcklin képeire: azok a képek megfestett álmok. Freud álomelméletéből André Breton művészi módszertant, filozófiát, egy egész mozgalmat teremtett -, utóbbit elég helytelenül, szürrealizmusnak nevezik, pedig Giorgio de Chirico, vagy Paul Delvaux utcái, terei semmivel sem kevésbé realisták, mint mondjuk egy Tel-Aviv-i utca gázálarcos járókelőkkel manapság, fagyon helyesen tette Freud, hogy vizsgálódását kiterjesztette az álomra" - mondja Breton az 1920-as évek elején, hiszen „eljön az idő, amikor az álom és a valóság, ez a két, látszatra nagyon ellentétes állapot összeolvad valamilyen tökéletes valóságfelettiségben, szuperrealitásban, ha szabad így mondanom". Szuperrealitás: minden bizonnyal ez az a semmi, ahol mint Kondor Béla írja - minden megvan, ahol minden megvolt mielőtt meglett volna, ahová mindenki visszatér, és ahová minden álmodó fordul; Jung szavaival: „Az álom rejtett kis ajtó a lélek legmélyén és legmeghittebb zugában: ana a kozmikus őséjszakára nyílik, amely lélek volt jóval azelőtt, hogy én-tudat létezett volna, és lélek lesz jóval azon túl, amit egy én-tudat valaha is elérhet... az álomban belépünk a mélyebb, általánosabb, igazibb, örökebb emberbe, aki még a kezdeti éjszaka derengésében áll..." (Emlékek, álmok, gondolatok. Európa, 1987. p. 437.) Egy papago indián asszony álomban költött verset énekelt egyszer. Megkérdezték tőle, miért olyan rövid a vers. így válaszolt: „Rövid a dalom, mert sokat tudok." Daldisi Artemidorosz álomkönyveiben olvasunk költőkről, akik az ihletet mély álomban fogadják. Babits Mihályról tudjuk, hogy éjszakára papírt és tollat készített ágya mellé, hogy följegyezhesse a megálmodott verssorokat. ,Jvíesélik - írja Breton A szürrealizmus kiáltványában -, hogy Saint-PolRoux elalvás előtt mindig táblát # akasztott camareti kúriája kapujára: A KÖLTŐ DOLGOZIK." (A meggyilkolt Saint-Pol-Roux emlékének ajánlotta Vercors A tenger csendjé-t.) Nagy László is álmodott verseket. Naplójába (Krónika-töredék Nagy László naplója. Budapest 1994.) többször is feljegyezte, hogy versre ébredt: ébredezve egy regnita-dallam forog bennem." (75.11.27.); „Ébredek hülye verssel." (75. III.11.); „Verset álmodtam." (75. III.29.; Jól aludtam, álmodtam is verset a pónilovakról." (75.IV.26.); „Sok verset álmodtam. " (75.XI.24.); ,JVégy verssort álmodtam, fölébredve elfeledtem. " (77.1.8.); ,Aludtam, verset álmodtam, homályos. " (77.III.26.).