Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

DONKA NEJCSEVA: Nagy László és a bolgár népköltészet

Hosszú az út, amelyet a költő az olyan, népdalból versbe emelt nyelvi közvetlen­ségtől és szimbolikától megtesz, mint: Születtem, felnőtteni durva gaz-erdőben, virág vagyok, attól félek: csalán lesz belőlem. (Az én szívem) nélküled szemetet eszem, rozsdás vizeket iszom. (Aranypénz-térdű szerető) Nem véletlen, hogy sokkal később az Élet és Irodalomban 1971. október 23-án publikált esszéjének az Adok nektek aranyvesszőt címet adta, ami később a Kiss Fe­renc által szerkesztett, s Nagy László prózai írásait tartalmazó könyv címe is lett egyben. Helyenként a kapcsolat egészen közvetlen a magyar dalköltészettel, mint például a Balladák könyve című gyűjtemény következő soraival: Térjél vissza, három árva, Térjél vissza, három cuva: Adok nektek aranyvesszőt, Veijélek meg a temetőt. (A három árva, XV. 270.) Ezekben a korai sorokban a népi elemek többsége még a fiatalság, az életerő és a harmónia ünnepi megjelenítését célozza, amit hamarosan felvált a drámaiság. Nagy László megtalálta e dráma új nyelvezetét, ama drámáét, amely lényegében az új ember drámája. így születnek a ló monológja révén mágikus szimbólumfor­mák: „Én ember akartam lenni" (Búcsúzik a lovacska), vagy így teremtődik meg A Zöld Angyal susogó szárnyainak mítosza, ami az eddigi falusi életmód kérlelhetet­len végét sugallja. S hogy ez mennyire így van, az látható abból is, ahogy egy másik magyar költő nyilatkozik: ,A Zöld Angyal, ez a címe a mindenkori magyar költészet egyik legnagyobb versének". Egy részletesebb vizsgálat nemcsak a régi lírával, hanem a népköltészettel is ro­kon rímeket, ritmusokat is felszínre hozhatná, s rávilágíthatna a Vidám üzenetek című ciklusban levő versek szándékosan keresett, naiv rímeire, s a tizenkét szóta­gos, dallamos versekre. A Kísérőének fiának című versben például önarcképét a be­tyárballadák hőseinek mintájára rajzolja meg. Seregnyi motívum emlékeztet ben­nünket Nagy László és a folklór, (a mítosz, a legenda) sokrétű és bensőséges kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom