Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

HÁROM ASSZONY (Déry Tibor levelezése Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával) Sajtó alá rendezte: Botka Ferenc

Déry azonban feleségét is, aki annak idején Brazíliában már papírra vetett egy­két történetet, arra buzdította, hogy írja meg gyermekkorát, életét. Az 1942-es balatoni szezont követően ráveszi őt, hogy hagyjon fel a napi pénzkeresettel, s amíg ő futószalagon gyártja különféle fordításait, azok jövedelméből biztosítja Paula függetlenségét. Aki ezalatt megírja az ifjúkora hányattatásait felidéző Fa­cipő (1943) című regényét, majd aimak megjelenése és sikere után a folytatást: a Negyvenhét köménymagot (1946). Ez utóbbi, 1945 elején kézhez vett honoráriu­ma biztosította mindkettejük számára a Budapest ostroma utáni élet újrakezdé­sét. - A könyvek szövegébe a férj természetesen íróként is belesegített. A Paula által leírtakat ő diktálta gépbe, s itt-ott „lektorként" is elvégzi a stilisztikai simí­tásokat. (Az írónő utóbb az Életben maradunk (1977) című kulcsregényében ele­venített fel e nehéz, bujkálásokkal teli háborús időszakot.) 1945 és az azt követő évek Déiy számára is meghozzák az elismerést. Orszá­gosan ismertté válik, az irodalom élvonalában emlegetik, akit viszont akkor már a feleség nem mindenben tud követni. Az író Németh Andorhoz, Lukács Györgyhöz áll közel, Paula barátai a másod- és harmadvonalból kerülnek ki. Visszaemlékezéseiben lelkiállapotát „a művelt emberek között élő műveletlen ember szenvedéseként" jellemzi. Ez természetesen alkotókedvét is visszafogja. Új regényei, a Kócos (1951), majd a Petri Anna (1955) a korábbiaknál jóval lassabban készülnek. Tegyük mindehhez hozzá: házasságuk nem a fenntartások nélküli, terjes nyíltságon nyugszik. Paula sosem kérdezi, kérdezheti: férje hová megy, honnan jön? A férj megközelíthetetlenül elzárkózik saját írói- és magánvilágába. Még 1948-ban kapott Kossuth díjáról is például csak akkor értesül a feleség, ami­kor az érdekelt - nyakkendőkötés közben - annak átvételére készülődik. Az elmondottak ellenére a házastársak, igaz, csak a maguk szűkebb érintke­zési sávján - ekkor még nagyon jól megértették egymást, ám a kettőjük közti magatartásbeli különbségek idővel óhatatlanul töréshez vezettek. Tibor 1949 elejétől új érzelmi hatás alá kerül. Felesége erről csak másfél év múltán érte­sül, s a változásba nem tud belenyugodni. Civódások, kórházi altató kúrák, él­és visszaköltözések váltják egymást közel három éven át. Az 1946. június 15­én kötött házasságukat végül 1954. február 24-én bontotta fel az V. kerületi bíróság. A szabaddá vált férj ekkor már útban volt egy újabb, már véglegesnek bizo­nyuló kapcsolat felé. A magára maradt feleség - bár utóbb ismét férjhez ment - még nyolcvan éves korában is megindultan és könnyekkel küszködve szólt a Tiborhoz fűződő érzelmeiről. Oravecz Paula 1987. június 12-én a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ajándékozta Déry Tibor hozzá írt leveleit, amelyeket a múzeum kézirattára az V 5096/1/2 jelzeten őriz. Saját leveleit sajnos a válás előtt visszakérte, és valószínűen meg­semmisítette. 1983. január 18. és 1987. július 22. között Pacsek Józsefné, a múzeum mun­katársa, életmű interjút készített az írónővel, amelyet azonban annak betegsé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom