Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

HÁROM ASSZONY (Déry Tibor levelezése Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával) Sajtó alá rendezte: Botka Ferenc

lessége érdekében azonban - ha volt - a keltezésnek a levélíró által használt alakját is megismételjük: egységesen a levelek végére helyezve azt. A szövegeket a maguk teljességében, kihagyások nélkül közöljük, csupán egy­két írásjel javítását vagy nyilvánvaló elírás kiegészítését engedtük meg magunk­nak, s az olvashatóság érdekében feloldottunk néhány rövidítést (például d.e., d.U., kb., pl.), illetve betűkkel írtuk ki azokat a számjegyeket, amelyek nem egy­értelműen mennyiségi viszonylatok kifejezői (például 1-2 nap helyett egy-két nap stb.) - A magánhangzók ékezésében az érvényben lévő akadémiai helyesírás sze­rint jártunk el. Jegyzetelésünk a hagyományos gyakorlat szerint egy-egy név vagy szó azonosí­tását, bizonyos, ma már elhomályosult vonatkozások megvilágítását szolgálja. Amiben mégis eltérünk a szokványos közlésrendtől, az a fontosabb tudnivalóknak a levél- vagy összetartozó levélcsoport - elé való kiemelése. Megítélésünk szerint e kis „bevezetők" jól elősegíthetik az eligazodást, s nem osztják úgy meg az olvasók figyelmét, mint a szemet ide-oda ugráltató lábjegyzetek; s ebben az áttekinthe­tőbb formában talán a közölt szövegeket is olvasmányosabbá tehetik. Jegyzeteinket sem kívántuk túlméretezni. Adatainkban és állításainkban kerül­tük a források frloszkodó felsorolását. Ennek indoklására talán elég megemlíte­nünk, hogy munkánk során kezünk ügyében volt a teljes Déry-szakirodalom, s hogy az életrajzi vonatkozások esetében sűrűn forgattuk a Déry-hagyaték nap­tárfeljegyzéseit és Déry Tibornak az édesanyjához írt német nyelvű leveleit. Bizonyos újítást jelent a levelek formai vonatkozásainak piktogramszerű feltünte­tése. Ennek segítségével elkerültük a verbális ismétlődéseket: apró jelek segítségé­vel válaszolva arra, hogy a/ levélpapír, postai levelezőlap vagy képeslap-e az üzenet hordozója: il El H S b/ hogy továbbá a szöveget ceruzával, tintával vagy nógéppel írták-e: f & (üs c/ s hogy végül: mi a küldemény postabélyegzőn feltüntetett keltezése (ez utóbbit csak akkor használva, ha más módon nem sikerült a keltezést megállapítani.) fíD Ezen a helyen szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik munkánk so­rán visszaemlékezéseikkel, szakmai felvilágosításaikkal segítségünkre voltak. El­sősorban az ő érdemük, hogy szövegmagyarázatainkban és jegyzeteinkben sike­rült elfogadható teljességet elérnünk. Személy szerint is köszönetet mondunk Berlász Melindának (MTA Zenetudományi Intézet), Cséri Lajosnak (szobrász­művész), Demjén Jánosnak (a váci börtön egykori parancsnoka), Farkas János­nak (Hadtörténeti Múzeum), Földes Annának (író), Gosztonyi Péternek (hadtör­ténész), Gyürei Verának (Magyar Filmintézet), Horváth Terinek (színművész­nő), Huber Jánosnénak (a szövegek gépelője), Hlyés Máriának (művészettörté­nész), Kállai Teréznek (Déiyék egykori házvezetőnője), Karcsai Kulcsai- István­nak (filmtörténész), feleségemnek, Lakatos Évának (sajtótörténész), Mihályi Gábornak (szerkesztő), Nagy Csabának (Honvédelmi Minisztérium), Nagy Pé­ternek (irodalomtörténész), Rákóczi Margitnak (Postamúzeum), Réz Pálnak (irodalomtörténész, szerkesztő), Tari Ferencnek (Igazságügyi Minisztérium) és Varga Verának (Iparművészeti Múzeum).

Next

/
Oldalképek
Tartalom