Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930

A néptől tanulás, a népből való megújulás, a nép és ezáltal a nemzet felemelésének programja, mely valamennyi rokontörekvésű magyar értelmiségi ifjúsági szervezet programjában és részben gyakorlatában is kimutatható, valóban rokon a múlt század végi orosz narodnyikok újjászerveződése után laza csoportosulást alkotó szociálrevolucionerek - innen a név: SZ.R. - törekvéseivel. A Ki a faluba íróinak törekvése mélyén fasiszta szándékot látás azonban egyrészt a röpirat néhány túlzásából, másrészt a szerzőknek a BMT-n belül 1930. őszére egyre jobban tért nyerő fasiszta szárnnyal való egybemosásából ered. Érdekes, hogy a BMT-nál radikálisabb csehszlovákiai sarlósok is megkapták ezt a minősítést, pedig a Sarló ekkor már túl volt első évei etnográfiai szocializmusán és arra az útra lépett, mely hamarosan a munkásmozgalomba való betagolódásához vezetett. Kodolányi János 1930. júniusában éppen a sarlósok számára hirdette meg a BMT első falufüzetének radikálisabb változatát: „Ki a faluba! Ki a szabadba! Álljatok oda a földmívelő testvérek mellé s figyeljétek az életét, a munkáját. Hallgassátok a szavait, nyissátok ki a fületeket a panaszai, jajjai, kétségei és vágyai számára! (....) Ti még fiatalok, tiszták és őszinték vagytok, titeket még nem rontott meg a kizsákmányoló gazdasági és társadalmi rend ezer mérge. Ti még megtalálhatjátok a helyes utat, amelyet nemcsak a vakációban, de az egész életben járni kell.'* És így tovább. Szeptember 21-én A Reggel c. pozsonyi kormánypárti lapban viszont már lefasisztázta Balogh Edgárt, a sarlósok vezetőjét

67 ezt nyomatékosította szeptember 29-i Sarló és (horogkereszt) című cikkében Paál Ferenc Ide tartozik még, hogy Kodolányi második pozsonyi cikkében tovább élezte a Sarló és Balogh Edgár elleni vádjait

69 Erre felelt „a Sarló vezetősége nevében" Dobossy Imre, Horváth Ferenc és Sinkovits Béla. Válaszukban maguk is hajlanak Haraszti elítélő véleményének elfogadására. így: „A Bartha Miklós Társaság ellen emelt vádakkal kapcsolatban leszögezzük, hogy ez a társaság ma tényleg válságát éli, amennyiben egy kis része kiválik és a szélső jobboldalra megy át. Ezzel a régóta gyanús oldallal mi sohasem érintkezhetünk, s egy nyári röpirattal kapcsolatban, mellyel semmiképpen sem érthetünk egyet, éppen Kodolányi Jánost kértük fel, hogy vegye erős kritika alá egy tudományos folyóiratban a Bartha Miklós Társaság minket érdeklő baloldalát is. Ezt Haraszti Sándor végezte el helyette a Korunkban..."

70 November 22-én postázott Nagyidai Ernőnek szóló levelében maga Balogh Edgár is úgy vélte, hogy a Sarló budapesti képviselőinek Jrontot kell vállalniuk a Ki a faluba féle szentimentális vacakok ellen"

11 József Attila és Fábián Dániel tehát a Ki a faluba körüli vitában liberális és kommunista oldalról egyaránt elmarasztaltatott. 9. Kilépés a Bartha Miklós Társaságból A Bartha Miklós Társaság szervezeti élete az 1929-es nagy fellendülés után viszszaesett. 1930-as programjuk grandiózus, pl. Móra Ferenc és Móricz Zsigmond előadása a magyar irodalom parasztábrázolásáról; az európai irodalmak parasztábrázolásáról pedig Aradi Zsolt és Hamvas Béla előadássorozata.

72 Ezekből nagyon kevés valósult meg. A Kelet-európai szeminárium és a szociálpolitikai valamelyest működött, az Ady-ünnepély, az Új Magyar Föld III. száma és a Ki a faluba röpirat történetével megismerkedtünk. József Attila és Fábián Dániel 1930. júniusában Szegeden, Makón, Földeákon és talán másutt is propagálta a Bartha Miklós Társa-