Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930

ságot, ez azonban következmények nélkül maradt. " Fábián a nyarat Köveskálon és a Balatonnál töltötte. Közben Pozsonyba utazott a sarlósokhoz, Bécsben pedig kilenc napot fordított a szociáldemokrata népjóléti intézmények tanulmányozására. Augusztus 23-ra Budapestre hívta az Erdélyi Fiatalok és a szegedi Bethlen Gábor Kör vezetőit a három mozgalmat érintő gondok megbeszélésére. A találkozó bizonyára létrejött, de kevés nyoma maradt. Fábián a Bartha Miklós Társaság őszi programja számára - közli Könyves Tóth Kálmánnal - szeretné Olt Károlyt és Hamvas Bélát bevonni a B.M.T. vezetésébe, utóbbit főtitkárként.

74 Ugyancsak Könyves Tóthnak jelenti be 1930. szeptember 23-án, hogy az Új Magyar Föld további kiadásától visszavonul: „nem tehetek lóvá itt embereket, akik vállakoznak rá, hogy velem városokat összejárjanak és ötven-hatvan előfizetőt szerveznek..." - ez utalás József Attilával közös propagandaútjaikra. A Társaságból kilépés gondolata is itt bukkan fel: „A közgyűlés megtartása engem nem sokban érdekel, hiszen legfeljebb négysoros ellenvéleményt adnék be, ha úgy történnének a dolgok, ahogy én nem szeretném..."

75 Rendkívül labilissá tette a helyzetet a B.M.T. hatalomátvételre készülő, Szász Béla vezette jobboldala. Asztalos Miklós elnök az Új Magyar Föld II. számában hírt adott „a Társaság egykét tagjától megindított, de hangsúlyozom, a Társasággal semmi közösségben nem álló Magyar Nemzeti Szocialista Párt" szervezkedéséről.

76 Szabó Miklós adatai szerint a Magyar Nemzeti Szocialista Párt 1929. május 23-án alakult. Nevét Szász Béla adta. Előzménye a Dajka András által szervezett Magyar Nemzeti Szociáldemokrata Párt, amelynek nevét Szász Béla megváltoztatta.

77 A párttá szerveződés többlépcsős folyamat volt. Az első dokumentum, amelyet ismerek, Szász Béla 1929. március 29-i levele Asztalos Miklóshoz, melyben a megalakulóban lévő Magyar Nemzeti Szocialista Párt előkészítő bizottsága nevében felkéri, hogy állítson össze egy nemzetiségpolitikai elaborátumot a párt számára.

78 (Asztalos a felkérésnek nem tett eleget.) Ugyancsak Szász Béla tudósítja - immár Fábián Dánielt - 1929. július l-jén, hogy Dajka András a párt elnökségéről lemondott, mert Szászt „germán szellemű és vérű"-nek találta.

79 Az Ady-ünnepély előkészületeiről hírt adó leveleiben Könyves Tóth Kálmán a Magyar Nemzeti Szocialista Párt és a B.M.T. szimbiózisáról is tájékoztatta Fábián Dánielt. Többnyire arról írt, hogy a B.M.T.-nek le kellene szakadnia Szász Béla pártjáról. Március 25-én arról tudósít, hogy Szathmári Sándor, Illésy Péter, maga a levélíró és még néhányan, megkezdték a kiválást, mert elviselhetetlennek érzik a Párt okozta anarchiát. Könyves Tóth Kálmán mindenesetre 1930. szeptember 26án írásban közölte Fábián Dániel ügyvezető elnökkel, hogy minden tisztségéről lemond és kilép a Bartha Miklós Társaságból.

81 Október 2-án Olt Károly úgy informálta Fábiánt, hogy Könyves Tóth a BMT-ből való kilépését befejezettnek tekinti, mert nem győzi tovább az egyensúlyozást a Társaság jobb és baloldalai között és elvi ellentétei is vannak. Ez utóbbiról, írja Olt, nem nyilatkozott; szerinte „a B.M.T. jelenlegi orientációjával nincs nagyon ellentétben." Bizony, nagyon megváltozott Könyves Tóth, aki 1929. december 25-én, a B.M.T. első országos kongresszusán marxista nézeteket hirdetett. Szász Béla pártjának tagja lett, majd onnan kilépve egy újabb (nevében jelző nélküli) Nemzeti Szocialista Pártot hozott létre, melynek programját is ő fogalmazta. Olt Károly azt tervezi, hogy „a választmányi és közgyűlésre akármilyen kis számú, de határozott elemet visznek fel a B.M.T. tagjai közül és ha van még egy kis parla-