Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

I. Kultusz és múzeum - Praznovszky Mihály: Az irodalmi emlékhely mint a kultusz egyik intézménye vagy szentélye

donából - elsősorban a XIX. századra gondolva - alig maradt valami. Ennek persze egyszerű oka van: akkor legalábbis a magyar író és költő nem tartozott a tehetős polgárok közé s így tárgy-együttese is kis számú, állagában pedig csekély értékű, anyagában gyorsan pusztuló volt. Maradt tehát a másolat mint Katona József emlékházában Kecskeméten, Vörösmartyéban Kápolnásnyéken (ahol még a ház sem az aminek mondják, azaz nem szülőház) részben ilyen Csesztvén s ilyen Kiskőrösön is. De megfigyelhető az is, hogy a kiállításokon megjelennek azok a hangsúlyozottan kegytárgy jellegű emlékek, amelyek szinte minden írói emlékházban ott vannak, legalábbis egy-egy darab mindegyik típusból. Ezek közül kiemelkedő az íróasztal, amelynek eredetisége minden esetben megkérdőjelezendő, de ez a kultusz szempontjából nem lényeges. (A teremőrök beavatott szövege nyomán egy-két év alatt úgyis az eredetiség látszatát kelti minden.) Az íróasztal a házi oltár, az>isteni remekművek születésének szent helye. Ennek megfelelően ott kell lennie az eszközöknek is szép sorban: a toll, a papír, a tintásüveg, a szemüveg, a pipa, stb. Lehetőleg úgy elrendezve, ahogy az egy normális íróasztalon soha nincs, de a tárgy kultikus jellege kell, hogy tisztán látszódjék. Másik ilyen fontos szakrális tárgy a bölcső. Ez minden irodalmi emlékházban kell, hogy szerepeljen, de általában ott van minden jelentős személyiség emlékházában is, mint pl. Kossuth szülőházában Monokon.

15 Itt sem fontos, hogy eredeti legyen - Madáchnak van bölcsője Sztregován és Csesztvén is - de a lényeg itt is kiemelendő: bele kell képzelni a kisdedet, aki ott rúgkapál és gőgicsél s akiről az örvendező, ám aggódó szülők még nem, de az utókor már akkor tudta, hogy nem akárki sivalkodik benne. A bölcsőt úgy kell elhelyezni a kiállításban, hogy lehetőleg körbejárható legyen, esetleg megsimogatható, mert a simogatásnak, a közvetlen megérintésnek itt is, a kultusz hatásmechanizmusa szempontjából fontos, még eléggé nem elemzett szerepe van. Csesztvén pl. sikerült úgy megkomponálni a látványt, hogy az emlékmúzeum nyitó eleme a bölcső, s a teremsoron végigtekintve pillantásunk a túlsó falon egy corpusra esik hogy a kezdet és a vég, a kisdedből az áldozattá váló, az értünk születő és meghaló alkotó gondolati folyamatát megérthessük, illetve lassúbb felfogásúak a teremőr magyarázatából megérthessék. S természetesen szerepelni kell az ágynak is, amelyben az alkotó született, ebből van Kiskőrösön is egy szép hamisítvány. A kegytárgy kultusz egészen sajátos esetével találkozhatunk Szekszárdon a Babits házban, ahol a szétszóródott tárgyakat és azokat rejtő bútorokat a költő versei alapján rekonstruálták. Pl. az Örökségem című versében szereplő tárgyakat vagy ahhoz hasonlókat: francia kártyák, falánc, poharak, Erzsébet királynő kisszobra összegyűjtötték és egy pohárszékben elhelyezték. Ugyanezt tették a könyvszekrénnyel, amelyben a könyveket a költő verseiben, regényeiben, leveleiben elejtett megjegyzések alapján gyűjtögették össze.

16 Mindennek szakmailag nem sok értelme van. Hiszen a látogatók legtöbbje nem ismeri ezt a verset, tán azt sem tudja, hogy Babits regényt is írt. Amit lát, az egy könyvszekrény, tele könyvekkel vagy egy szép almáriom tele csecsebecsékkel. De ez az elrendezés nem ennek a látogatónak