Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

II. Esettanulmányok: XIX. század - Keserű Katalin: A kultusz köztes helye Kazinczy magyarországi kultusza

nagy embereink képmását szobrokban és rajzokban, hogy jelül szolgáljanak, melyhez naponként elvezessék az apák a fiaikat honszerelemre buzdítani."

7 Ilyenformán az ,,Aux grands hommes la patrie reconnaissante" felirattal ékes párizsi Panthéonnak mint közösségi kultuszhelynek felvilágosodás-kori gondolata nálunk is megjelent, habár még nem társult a „csontok" tiszteletével, ide-oda költöztetésével.

8 Nagy embereink nyughelyei a temetők maradtak. így az a vallásoshoz közelítő kultusz, amit a Szent Genovéva templomát Panthéonná átkeresztelő forradalom alkotmányozó nemzetgyűlése teremtett halottai köré a „nagy emberek" temetkezőhelyeként ismert londoni Westminister mintájára, de tulajdonképpen a kiváltságos személyek temploma temetkezésének általános szokását folytatva, nálunk kevéssé terjedt el. A szoborállításokkal egyidőben ugyan a választottak síremlékeinek elkészíttetésére gondot fordítottak.

9 A közös emlékhelyet azonban egyelőre a közadakozás pótolta. Mind a síremlékek, mind a szobrok, esetenként az arcképek is gyűjtéseknek köszönhették létüket. Ezért tehette szóvá szemrehányón Szász Károly Kazinczyt dicsőítő versében, hogy Kazinczy széphalmi kertjében „fehér szobrot / Az özvegy állított, hajh! nem a hon". Szász Károly joggal tette ezt. Az emberi nagysághoz hozzátartozott tetteinek-eszméinek nemzeti jelentősége, ilyenformán a megbecsülésnek is közösnek kell lennie. Különösen áll ez az irodalmi személyiségekre. A nemzeti öntudat létrehozója ugyanis az írás: összefügg a nemzeti kultúrák megteremtésével, amennyiben eszköze az anyanyelv, mely az európai latin civilizációban hosszú ideig meghúzódva, majd a reformációval felszínre törve a nyomtatás rohamos terjedésével polgárjogot nyert.

10 A nemzeti nyelvek használatával az irodalom a demokratikus nemzeteszme kialakítója lett, hiszen a kiváltságos, általában bilingvis réteg mellett a csak anyanyelven beszélők számára is hozzáférhetővé teszi a kultúrát. Demokrácia és nemzeti gondolat, irodalom így szorosan összefüggenek, Hans Kohn monográfiája szerint a nemzet nem is más, mint az univerzális demokrácia realizálásának helyi kerete,

11 amiben az irodalom (politikai értelmű) szerepet vállalt a 18. sz. második felére, Kazinczy fellépésének idejére. Magyarországon a nyelvújítással (már Berzsenyivel) kibontakozó nemzeti érzés Kazinczy működésében teljesedett ki egy, az egyetemes, felvilágosodott demokráciában olvadni kívánó nemzeti kultúra