Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)
II. Esettanulmányok: XIX. század - E. Csorba Csilla: Szederinda (Jókai írói jubileuma)
baráti köréhez tartozó kismester. A művészek igyekeztek Jókaihoz közel álló témát, tájat megjeleníteni. Az idős Barabás Miklós ekkor rajzolja meg az ismertjelenetet: Jókai a Landerer és Heckenast nyomda előtt. Telepy Károly az író tardonai bujdosásának színhelyét, Ferraris Artúr az író tarokk-kompániáját festi meg. Az anyagból kiemelkedik Zichy Mihály akvarell illusztrációja Jókai A fegyvertelen című elbeszéléséhez, Keleti Gusztáv balatoni tájképe, a fiatal Körösfői Kriesch vízfestménye, Bihari Sándor életképe. Rippl-Rónai József egy korai tusrajzát, Munkácsy Mihály a Siralomház egyik vázlatát ajánlotta Jókainak. Ajándékuk méltóképpeni átadásához a művészek Schikedanz Alberttel egy neogótikus faragott fa szekrényt terveztettek fém véretekkel, tetején bőr borítással. (Itt jegyzem meg, hogy még két neorokokó szekrényt is kapott Jókai a tárgyai elhelyezésére. A felsorolt Zichy Mihály: Illusztráció Jókai A képzőművészeti alkotások, relikvifegyvertelen című művéhez, 1893. ák a Jókai-hagyaték részeként, a akvarell Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti tárában találhatók.) A bársonyba, bőrbe kötött, fém véretekkel, féldrágakövekkel, zománccal díszített díszalbumok nem egyszer iparművészeti remekek. Ezek közül csak a kultusz nagyságára, az ünnep mértékére is rávilágító fővárosi díszoklevelet ismertetném: a reneszánsz stílusú négyszögletes keret felső lapját filigrán dísz ékesíti, négy sarkában egy-egy pajzsszerű gomb ragyog, amelynek közepe gyémántokkal van kirakva. A első lécen a főváros címere, az oldalléceken Jókai arcképei láthatók. Az arcképeket rubinok és gyémántszemek ölelik körül. Emellett 16 erdélyi filgránba foglalt zománc medál Jókai műveinek címeit hordozza. Igazgyöngyök, rubinok ékesítik, az egész tíz font vastagon aranyozott ezüstből készült. A rendkívül értékes mű az elmúlt 100 év során sajnos eltűnt. A díszes albumok mellett megemlíthetők még a különböző szerkesztőségek tagjairól, az 1887. évi eperjesi tűzvészről, színtársulatok tagjairól, az Aranyember szereplőiről készült fényképekből összeállított albumok. „Legszebb koszorúja Mégis homlokodnak, a mit a gyermekek Kis kacsói fonnak" - írja Pósa Lajos a több mint ezer gyerek arcképét tartalmazó album elején.