Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

II. Esettanulmányok: XIX. század - E. Csorba Csilla: Szederinda (Jókai írói jubileuma)

(Szavak) Érdemes ezeket az egy évszázad óta porosodó albumokat kinyitni, a bennük foglaltakat elolvasni. Nagyrészük nyakatekert dicsőítő óda, hálaadás pátosszal, retorikai bravúrokkal, ennek ellenére kiolvasható belőlük mindaz, ami e kultusz élesztője, ébrentartója volt. „Nem fogjuk soha elfeledni, hogy midőn szabadságharcunkban a jövő iránt hitünk, reményünk megtörve volt, Csataképeidben Te tanítottál hitre, hazaszeretetre, s egyedül vigasztalónk valál!" - írják a somogyiak, kiemelve, hogy Jókai új kort teremtett: „Kazinczy adott nemzeti alapot, Te építettél reá ragyogó palotát." A kassaiak a külföld felé való elismertetést húzzák alá: „az a körülmény, hogy szeretett hazánk, a magyar állam, a külföldnek elismerése szerint is, különösen irodalmi téren immár a művelt nyugat-európai államok sorába tartozik, jórészben annak az ... irodalmi tevékenységnek tulajdonítható, amelyet koszorús nagy költőnk, a képzelet országainak hatalmas uralkodója ... egy fél évszázadon át kifejtett." Az aradiak szerint O volt az, aki „az ifjú nemzedéknek szívébe beoltotta a lángoló hazaszeretetet, a nemes erkölcsöket, a polgári erények megszerzésére való törekvést." Nyelvünk Józsuéjának, a magyar irodalom mózesi tűzoszlopának, apostolnak, uralkodónak nevezik. Az alkalmi versek, köszöntők, az irodalmi giccs határát elérő írások közül kiemelkedik a következő: „Amíg a távol csodáit nem kutattuk, egyedül rajta akadt meg a szemünk, e csodálatos mesefán, puha mohot, melengető rőzsét tőle kaptunk, édes mézért hozzá jártunk és pazar ajándokát tetézte még a madárdal... S mit szól mindehhez a kultusz tárgya-személye? Sorban megköszönte az ünnepi szónoklatokat, részt vett az Operabálon, az önkultusz építőjeként emlékmedálokat osztott arcképével, elküldte dedikált fényképét az 50 megye, 46 város, 126 testület képviselőinek: kinek a közéleti embert hangsúlyozó díszmagyaros arcképéből, kinek pedig a polgári írófejedelem image-át sugalló Erdélyi Mór, illetve Ellinger Ede által készített fényképekből. Fotóit képeslapként árusították, újságok mellékletében arcképéSchikedanz Albert neogót szekrénye, 1894. PIM Művészeti tára