Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

II. Esettanulmányok: XIX. század - Kerényi Ferenc: Önkultusz vagy önigazolás? (Déryné Naplója mint kultusztörténeti forrás)

esi vállalás hősiességével. Felgyorsult viszont 1920 után, a trianoni Magyarországon, amikor a nemzeti jogfolytonosság a maga történelmi ideálját kezdte felkutatni és protestálóan felmutatni. 1921-ben, ma is látható miskolci síremlékének avatásán Jászai Mari üzenete a rajongó idealistát, a szellemi térfoglalót ünnepelte benne.

26 1928-ban a Nemzeti Színház vette műsorára a Déryné ifjasszonyt, Bajor Gizivel a címszerepben, Horváth Jenő rendezésében. A vígszínházi 49 előadást itt újabb 43 követte, folyamatos játszással és egy 1943-as felújítással (Szilassy Gyula átrendezése, Szörényi Évával a címszerepben.) S noha Herczeg mindössze egyetlen új, tréfás jelenetet írt a harmadik felvonásba, a Felvidéken, Kassán és a Királyhágón játszatott Ligeti Miklós: Déryné, kisplasztika, Herend Szörényi Éva, mint Déryné, 1943. Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár cselekmény új hangsúlyokat kapott. Bajor Gizi pedig megteremtette egy nemzedék Déryné-képét. Mert jóllehet Herczeg ünnepi prológusa 1937-ben, a Nemzeti Színház centenáriumi díszelőadásán hangsúlyozottan „a" magyar színésznőt szólaltatta meg, Bajor ekkor is az 1830-as évek útiruháját viselte, amely óhatatlanul felidézte Déryné-alakítását és jelmezét a nézőkben. Bajor volt a modellje Ligeti Miklós szobrának, amely a budai Horváth-kertben állott, és amely (herendi porcelánfiguraként) 1936 után a polgári otthonok szokott dísze lett. (Mai ára 300 $ idegenforgalmi boltjainkban.) Az ideológia és a politika azonban nemcsak közvetetten vett részt a Déryné-kultusz formálásában. Staud Géza 1943 decemberében keltezte, a színésznő születésének