Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

III. Esettanulmányok: XX század - Takács Olga: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években

misége, könyvtárba járó olvasóközönsége. Téesz-elnökök és nyugdíjasok, középiskolások és orvosok meglepő aktivitással vettek részt a Gyóni Géza emlékére rendezett ünnepségeken, esteken, vetélkedőkön és egyéb rendezvényeken. A Gyóni Gézával kapcsolatos mindennemű összejövetelnek feltűnően nagyszámú közönsége volt. Ugyancsak nagy lelkesedéssel és tevékenyen működtek közre a könyvtárban alakuló Gyóni-gyűjtemény gyarapításában, az anyaggyűjtésben, propagálásban, a múzeum kialakításában, s minden egyéb, a kultuszt kiteljesítő tevékenységben. A Járási Könyvtárban egy lelkes, érdeklődő, semmiféle szakképzettséggel nem rendelkező könyvtáros gyűjtőmunkájával kezdődött az egész. Meg tudta győzni kollégáit s az egész járás könyvtárosait is, hogy Gyóni Géza verseinek itt, Dabason, Gyónón és a környéken sokkal több példányban kell meglenniök, mint másutt. Beszerezte és a könyvesbolt agilis vezetőjével beszereztette a régebbi kiadásokat s az 1959-es Csak egy éjszakára című válogatott kötet sok-sok példányát. Minden iskolának, hivatalnak, művelődési otthonnak, téesznek jutott a kötetekből, s a benne lévő, Z. Szálai Sándor írta tanulmányból külön is. Stencilezett felhívással fordult a gyóniakhoz, dabasiakhoz tárgyi emlékek beszerzése, szóbeli közlések feljegyzése érdekében. A gyűjtés éveken át folyt, hihetetlen mennyiség került a könyvtárba. Az így összegyűlt helytörténeti anyag rendezésében a Pest Megyei Könyvtár és a Szentendrei Ferenczy Múzeum szakemberei segédkeztek, méghozzá örömmel, szívesen, díjazás nélkül. Az iskolákban évente - olykor többször is - meghirdetett szavalóversenyekre rengeteg diák jelentkezett. Két elmondható vers közül az egyiknek Gyóni-versnek kellett lennie. (Patetikus, hazafias, könnyen érthető verseit igen hatásosan lehet szavalni.) A legjobbak nagyszabású szavalóesten szerepeltek, a gyóni és a dabasi művelődési ház zsúfolásig megtelt ilyenkor. Uttörőőrsök, csapatok feladatául tűzték ki a pedagógusok: hozzák rendbe Gyóni Géza apjának, rokonainak sírját. Tanácsi feladat lett a szülőház rendbehozatala, s került pénz szolid emléktáblára is. A körzeti orvos - a járás akkori országgyűlési képviselője - vállalkozott a megalakuló Gyóni Géza Baráti Kör elnöki tisztségének betöltésére. Az irodalom szakos végző pedagógusok közül többen választották szakdolgozati témául Gyóni Géza helybeli tevékenységét, újságszerkesztői munkásságának méltatását, korai verseinek elemzését. Előbb csak helybeli előadók, irodalomtanárok, könyvtárosok tartottak előadásokat Gyóni Géza költészetéről, irodalomtörténeti helyéről, tragikus sorsáról, majd országosan ismert előadókat (például Bata Imrét, valamint a költő még élő rokonait, pl. Syposs Zoltánt) kérték fel a megemlékezésre. Kapcsolat létesült a békéscsabai Gyóni Géza Baráti Kör és a Gyóni Baráti Kör között, a nagy érdeklődéssel kísért utazásokhoz a téesz biztosított pénzt, autóbuszt. Elburjánzott a névadás is: a gyóni művelődési ház felvette Gyóni Géza nevét, utcát neveztek el a költőről, később pedig az újonnan épült, legnagyobb, központi általános iskola avatásakor a „Gyóni Géza Általános Iskola" felirat került az épület homlokára. Az egyik téesz nevét is sokan kívánták Gyóni Gézára változtatni, ezt azonban nem sikerült keresztülvinni (így talán még ma is Vörös Október vagy valami lehhez hasonló).