Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)
III. Esettanulmányok: XX század - Takács Olga: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években
mondjuk egy balassagyarmati, vagy bármelyik magyarországi helység lakóinak vagy bárhol élő, magyar nyelven értő olvasónak. E különös jelenségen a kultuszkutató csoport létrejötte és érdekes, gondolatébresztő ülései óta töprengtem el ismét. Hogyan lehetséges, hogy a két világháború között páratlan, de kétes, mert a konzervatív sajtó segítségével elért népszerűségre szert tett költő ilyen kivételes helyre kerüljön egy nagyközség, járási székhely, sőt egy egész járás szellemi életében, miközben más, hosszú ideig elhallgatott, valódi kultuszt érdemlő nagy művészekről alig emlékeztek meg. Gyóni Géza műveinek nagyobb része a kor átlagszínvonalát nem haladja meg. 1941-ig megjelenő hat verseskötete mind elfogyott. Az egyik, a 21 verset tartalmazó Lengyel mezőkön, tábortűz mellett című kis füzete egy év alatt tíz kiadást ért meg. Leghíresebb verseit - például a Cézár, én nem megyek és a Csak egy éjszakára címűeket - sokan megzenésítették, számos nyelvre fordították le. A Csak egy éjszakára című vers 1923-ban az oxfordi egyetem által Európa valamennyi országában meghirdetett irodalmi verseny első díját nyerte el. 1915-ben, Przemysl várának bevételekor az oda besorozott katonákkal együtt ő is fogságba esett és a sokezer kilométerre lévő szibériai Krasznojarszk fogolytáborában halt meg 1917ben. Rákosi Jenő túlzott pártfogása és őt Ady ellen eszközül használó hozsannázása a modern irodalom megteremtői, értői, terjesztői körében alaposan lejáratta Gyóni Gézát. Az általam ismert tankönyvekben - nagy népszerűsége, közönségsikere ellenére - soha nem említették még apróbetűs jegyzetben sem. Halálától a „dabasi nagy kultusz" kezdetéig könyvtárnyi írás jelent meg róla, rendkívül izgalmas, elemzésre érdemes kordokumentum valamenynyi. De ismerte-e és ha igen, hogyan értelmezte ezeket a hatvanashetvenes évek olvasója: Végül is a háború költője volt, vagy háborúellenes költő volt? A nagyon vázlatosan említett életrajzi és irodalomtörténeti tények aligha elegendők annak a Gyóni-kultusznak a magyarázatára, amely a dabasi és gyóni közéletben, szellemi életben a jelzett időszakban elburjánzott. Sok tényező segítette megteremteni és fenntartani ezt a kultuszt. Mindenekelőtt az a sokszor bizonyított, bizonyítható tény, hogy a legtöbb helységben él valamiféle törekvés az onnan indult nevezetes személyiségek emlékét megőrző Az újságíró