Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

III. Esettanulmányok: XX század - Takács Olga: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években

mondjuk egy balassagyarmati, vagy bármelyik magyarországi helység la­kóinak vagy bárhol élő, magyar nyelven értő olvasónak. E különös jelenségen a kultuszkutató csoport létrejötte és érdekes, gon­dolatébresztő ülései óta töprengtem el ismét. Hogyan lehetséges, hogy a két világháború között páratlan, de kétes, mert a konzervatív sajtó segít­ségével elért népszerűségre szert tett költő ilyen kivételes helyre kerüljön egy nagyközség, járási székhely, sőt egy egész járás szellemi életében, mi­közben más, hosszú ideig elhallgatott, valódi kultuszt érdemlő nagy mű­vészekről alig emlékeztek meg. Gyóni Géza műveinek nagyobb része a kor átlagszínvonalát nem halad­ja meg. 1941-ig megjelenő hat verseskötete mind elfogyott. Az egyik, a 21 verset tartalmazó Lengyel mezőkön, tábortűz mellett című kis füzete egy év alatt tíz kiadást ért meg. Leghíresebb verseit - például a Cézár, én nem megyek és a Csak egy éjszakára címűeket - sokan megzenésítették, számos nyelvre fordították le. A Csak egy éjszakára című vers 1923-ban az oxfordi egyetem által Európa valamennyi országában meghirdetett iro­dalmi verseny első díját nyerte el. 1915-ben, Przemysl várának bevétele­kor az oda besorozott katonákkal együtt ő is fogságba esett és a sokezer kilométerre lévő szibériai Krasznojarszk fogolytáborában halt meg 1917­ben. Rákosi Jenő túlzott pártfogása és őt Ady ellen eszközül használó ho­zsannázása a modern irodalom megteremtői, értői, terjesztői körében ala­posan lejáratta Gyóni Gézát. Az általam ismert tankönyvekben - nagy népszerűsége, közönségsikere ellenére - soha nem említették még apró­betűs jegyzetben sem. Halálától a „dabasi nagy kultusz" kezdetéig könyvtárnyi írás jelent meg róla, rendkívül izgalmas, elemzésre ér­demes kordokumentum valameny­nyi. De ismerte-e és ha igen, ho­gyan értelmezte ezeket a hatvanas­hetvenes évek olvasója: Végül is a háború költője volt, vagy háborúel­lenes költő volt? A nagyon vázlato­san említett életrajzi és iroda­lomtörténeti tények aligha elegen­dők annak a Gyóni-kultusznak a magyarázatára, amely a dabasi és gyóni közéletben, szellemi életben a jelzett időszakban elburjánzott. Sok tényező segítette megterem­teni és fenntartani ezt a kultuszt. Mindenekelőtt az a sokszor bizo­nyított, bizonyítható tény, hogy a legtöbb helységben él valamiféle törekvés az onnan indult nevezetes személyiségek emlékét megőrző Az újságíró

Next

/
Oldalképek
Tartalom