Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

III. Esettanulmányok: XX század - Takács Olga: Gyóni Géza kultusza szülőföldjén a hatvanas-hetvenes években

Tizennyolc évesen hagyomány kialakítására. A gyóni lokálpatrióták máig fájlalják, hogy Dabas, Sári és Gyón egyesítésével községük neve végleg eltűnt a térképről. Úgy vélték, ha Áchim Géza felvette szülőfaluja nevét, s Gyóni Gézaként vált híres költővé, emlékének ápolása is fenntartja majd valamelyest a falu nevét. Tény az is, hogy sok idős ember emlékezett még a költő családjára: apjára, a ,,szent öreg"-ként emlegetett, regényhősnek is beillő jellemű, életvitelű evangélikus papra. Halványan derengett még az egyik kisfia elvesztésébe beleőrülő édesanya képe. Személyes emlékeket őriztek a számos testvérről, s magáról „Gézácskáról" is. A költő iskolázásának gyakran változó színhelye, kalandos, mozgalmas élete, színes egyénisége, szerteágazó kapcsolatai is segítik a kultuszképződést. Gyóni Géza „megfelelt ezeknek a követelményeknek". Jó barátságot tartott az egyszerű gyóni emberekkel, szarvasi, békéscsabai környezeté- Gyóni Géza, 1913. PIM Művészeti tára