Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

II. Esettanulmányok: XIX. század - Ratzky Rita: Petőfi öltözködéséről

méretű, mint amekkorára a kortársak emlékeznek. Egressy Gábor fia írja a szóbanforgó képről: „... Petőfi leghűbb arczképe az, melyet Barabás Miklós jeles festőművészünk rajzolt 1848-ban: fringiaval az oldalán, a balkarján széles nemzeti színű szalaggal, s a mellén korona nélküli magyar czímerrel, melyet neje: Szendrey Júlia hímzett, veres, fehér, zöld - szinü gyöngyökkel, e mintát Etel nővéremtől vette, ki atyámnak hasonlót készített."

41 A forradalmi jelvények viselése nem állhatott tőle távol, sőt a költő egyedi, feltűnő elemekkel színezte megjelenését. Ebből a szempontból érdekes az a visszaemlékezés, amely a márciusi napok forgatagában állítja elénk Petőfit: „Szélesre kihajtott inggallérból hosszan szolgált ki ádámcsutkás, száraz nyaka, „ _ , „

0jl0 i u 4. í • 'i a uu Barabás Miklós: Petőfi Sándor, 1848. melyben tenyérnyinél szelesebb, litográfia, PIM Művészeti tára vérpiros selyemszalagon lógott görbe kardja. Fekete selyem atilláján nagy ezüst gombok. Lábszárán szűkre szabott nadrág, lábafején rojtos topán. Piros toll a pörge kalapján, mellyel köszöntve intett az éljenző sokaságnak".

42 A megfogalmazás suta, nyilván nem a nyakában, hanem az oldalán lógott a kard, a lényeg azonban a vérpiros selyemszalag. Igaz lehet, mert Orlaynak a Petőfi MezŐberényben című képén is visszaköszön majd egy széles vörös sál, igaz ott a derekon: Nagyon valószínű, hogy Petőfi tudatosan, forradalmi jelvényként választotta ruhadarabjául. Es hogyan nézett ki a nagy napokban Szendrey Júlia? Erre nézvést Petőfitől van adatunk: A nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-kán írtam azon lakomára, mellyet az ifjúság március 19-kén akart adni, melly azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Mig én az egyik asztalnál a nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának. Közismert tény, hogy a szabadságharc idején Petőfi Sándor honvédtiszt nem viselt az előírásoknak megfelelő tiszti ruhát, egyes időszakokban kardot sem. Tudnunk kell, hogy a szabadságharc tisztjei, különböző okok miatt, gyakran nem szabályos katonai uniformist hordtak, polgári ruházatuk egyes darabjait megtartották. Petőfi azonban többször összeütközésbe került emiatt feletteseivel, mivel ő szándékosan hangsúlyozta öltözetének „nem szabványos", népfelkelő jellegét: a meztelen nyakat, a polgári kalapot forradalmi tollaival. 1848 végén Debrecenben ilyennek látta őt a még gyermek Zilahy Károly, későbben az első életrajzírója: „Mintha most is előttem állna a kis fürge ember, tömött gesztenyeszín kecskeszakállával, hóna alatt kurta nádpálca (tőrrel); nyakkendő nélkül, szélesen ki-