Szántó Judit - Kovács Endréné szerk.: József Attila 1905–1937 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 3. Budapest, 1958)
stabilizálódása, majd a német fasizmus európai előnyomulása és győzelmei korában. Az a költő, aki a fasizmus sikereinek idején nem volt képes visszatükrözni azt a mélységes tragédiát, amely a társadalom haladó erőit, a népet, a hazát, az emberiséget és az egyes embert érte, saját humanizmusát rövidítette meg, saját költészetének mélységét sekélyesítette el, saját hangszerének skáláját szűkítette. Az emberi elszigeteltség és magány kifejezése a harmincas évek antifasiszta költészetében a társadalmi valóság, a társadalmi lét tükrözésének eszközévé lesz József Attilánál, és nagy antifasiszta magyar költőtársánál Radnóti Miklósnál is. Aki József Attilának pesszimizmust vagy kétségbeesést vet szemére, azért, mert a húszas évek végén és a harmincas évek elején ki tudta fejezni a magyar nemzet legjobbjainak elkeseredését, sőt egyenesen kétségbeesését a fasiszta barbárság győzelmével a magyarságra és az emberiségre szakadt tragédia fölött, az csupán azt árulja el, hogy a szocialista realista költészethez éppen olyan kevéssé ért, mint általában a költészethez. Meg kell mondani, hogy sajnos a Nagy Szovjet Enciklopédia 19-ik kötetében a József Attiláról szóló jellemzés szerzői ezt a szektáns meg nem értést árulják el József Attila költészete iránt. Szóltunk már arról, hogy a groteszk és ironikus elemek József Attila fejlődésének harmadik korszakában, amikor költészetének középponti gondolata a fasiszta barbárságba süllyedő világ leleplezése, tulajdonképpen kifejezőeszközök a visszájára fordult fájdalomnak a fasizmussal való proletár és emberi szembenállás legmagasabb lírai színvonalon való ábrázolására. Ezekben a versekben József Attila eléri, sőt túlhaladja Ady Endre imperialistaháború-ellenes nagy, humanista költészetét. És nem véletlen, hogy bizonyos értelemben Adyéval rokon költői eszközöket használ. „A halottak élén" című utolsó verskötetében Ady Endre még a magyar társadalom progresszív erői között is elszigetelve harcolt az imperialista háború ellen, és hogy aláhúzza a háború gyalázatát, 2*