Nagy Mariann szerk.: Radnóti Miklós bibliográfia (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. 20. századi magyar írók bibliográfiái, Budapest, 1989)
Bevezető a kötet használatához
dikák tételei, a negyedévek élén a negyedévi lapok tételei állnak, a félévieké pedig a félév (tehát július) elején. Az év végén sorakoznak a verses kötetek analízisei, majd az antológiáké, a Radnóti által fordított kötetek és azok analízisei. A Radnóti-kötetek címleírását az analízis előtt már nem ismételjük meg, e helyett a címhez csak egy utalót teszünk, amely azt az első fejezet teljes leírásaival és recenzióival hozza kapcsolatba. Ezzel szemben az antológiák elemzését megelőzi a teljes címleírásuk. Az életmű határának a Tajtékos ég c. kötet megjelenését, tehát 1946-ot tekintettük. Addig minden közlést igyekeztünk regisztrálni, 1946 után már csak az első megjelenésekről adunk számot. Az egyes tételek, függetlenül megjelenésük helyétől, azonos módon három egységből épülnek fel. Az elsőben a cím, a műfaj és az impresszum adatai szerepelnek. Radnóti nevét szerzőként nem írjuk ki soha, de kiírjuk névváltozatait és álneveit. Első megjelenés esetén kötőjelekkel elválasztva felsoroljuk a további megjelenések impresszumait (ha címváltozat van, akkor azt is), de csak 1946-ig. A második egységben a különböző forrásokkal kapcsolatos megjegyzéseket, az ajánlásokat, ha szükséges a kezdősorokat közöljük. A harmadik egységben a Radnóti-mű fordításai szerepelnek a nyelvek betűrendjében, azon belül a fordítók nevének betűrendjében. Ha egy fordítónak többször is megjelent a munkája, akkor az egyes megjelenések időrendben sorakoznak, de csak az impresszumadataikkal. A héber nyelvű versek címeit a modern ivrit transzliterálás szerint írtuk át, az orosz és ukrán nyelvüeket az MSz 3394. szabvány szerint. A második, harmadik stb. megjelenések a maguk időrendjében is szerepelnek, de itt már tételszám nélkül, csak a címmel, műfajjal és impresszummal, utalva az első megjelenés tételszámára, ahol a fent felsorolt információk, tehát egyéb megjelenések, annotáció és műfordítások egy helyen megtalálhatók. így az egyes művek megjelenései időbeli folyamatukban is láthatók, de összefoglalóan is áttekinthetők. A második rész a szakirodalmat öleli fel. Első fejezetében a már megszokott módon a monografikus műveket, a másodikban a cikkeket, tanulmányokat rendeztük. Mind a két fejezet évenkénti beosztást, azon belül betűrendet alkalmaz. Ha nincs szerző, csak cím, akkor a betűrend végén a címek betűrendjében szerepelnek a tételek. A csak Radnótival foglalkozó gyűjteményes tanulmányköteteket a címleírásuk után elemeztük, kivéve kettőt, amelyekben már máshol megjelent írások részletei szerepelnek. Ennél a két kötetnél betűrendben pusztán felsoroltuk a szerzőket. A vegyes tartalmú tanulmánykötetek írásai a második fejezetben, a megfelelő éven belül a szerző neve alatt találhatók. A leírásokat, ill. a kötetelemzéseket a kötetekre vonatkozó ismertetések követik a cikkírók betűrendjében. A második fejezetben a cikkek, tanulmányok éves bontásban a szerzők nevének betűrendjében, a szerző megjelölése nélkül megjelent írások az előbbiek után cím szerinti betűrendben helyezkednek el. A többes megjelenéseket — Ua. utalóval és a megfelelő tételszámok felsorolásával kapcsoljuk össze. Az utóélet című, azaz a harmadik részben öt fejezet található. Az első az irodalmat dologozza fel, élén a regénnyel, ezt a novellák, esszék követik, majd a versek zárják le, mindenütt a szerzők neveinek betűrendjében. A zenei fejezetben a megzenésített versek, ül. műfordítások címeinek betűrendjébe rendeztük a tételeket, egy verscímen belül a zeneszerzők nevének betűrendjében. Ebben az esetben is csak a nyomtatott anyagra
