Nagy Mariann szerk.: Radnóti Miklós bibliográfia (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. 20. századi magyar írók bibliográfiái, Budapest, 1989)

Bevezető a kötet használatához

koncentráltunk, eltekintve néhány kivételtől, amikor a zeneműnek csak kéziratos változata létezik. A képzőművészeti fejezetben a művészeknek csak a neveit alkalmaztuk tagolásként. Egy-egy művész neve alatt a cikkírók nevének betűrendjében sorakoznak a műalkotásokra vonatkozó írások, ha nincs szerző, akkor a végén a címek betűrendjében. A mindössze néhány megfilmesítéssel kapcsolatos cikk és ismertetés bibliográfiai adatait a filmek megjelenésének időrendjében filmenként csoportosítottuk, szintén a szerzői nevek, ill. a címek betűrendjében. Tagolásként feltüntettük a film címét és a rendező nevét. Az utolsó fejezet a kultusz. A cikkek adatai időrendben, azon belül szerzői, ill. cím szerinti betűrendben követik egymást. Itt jegyezzük meg, hogy az irodalmi szakbibliográfia szempontjain túlmutató eseményekről szóló cikkek regisztrálását mellőztük, így azokat, amelyek 1964 óta a január—február tájékán megtartott Radnóti-sítúrákról, az 1966 óta május 8-a környéki hétvégéken megrendezett abdai békemenetekről, az 1970 óta november végén szokásos Radnóti-napokról (amely azonos a Szentkirályszabadjára tartó emlékmenetekkel és koszorúzásokkal), valamint a különböző előadói versenyekről (1978 óta évente az Előadóművészek fesztiválja, 1971 óta ugyancsak évente a Radnóti Miklós országos felnőtt amatőr vers- és prózamondó verseny, 1969 óta kétévente november-december tájékán a Radnóti-biennálé) számolnak be. Akit e témák mégis részletesebben érdekelnének, az a vidéki és a fővárosi napilapokban a megadott dátumok környékén általában megfelelő híradást talál ezekről az eseményekről. A kötethez két mutató, a cím- és névmutató csatlakozik. A címmutató segít cím szerint eligazodni a Radnóti-művek között, mivel azok címei a fő részben időrendben szerepelnek. A címmutatót műfajonként tagoltuk, ezen belül betűrendet alkalmaztunk. E mutatóban minden cím, címvariáns és részcím szerepel. „Érvényes" címeknek a Radnóti Miklós művei c, teljességre törekvő kötetek címeit tekintettük, minden egyéb cím kapcsán a figyelmet ezekre irányítottuk. Végül segítségükért köszönetet mondunk Babits Antalnak, aki a héber, Bojtár Endrének, aki a lett és a litván, Fodor Istvánnak, aki az arab, Gáthy Verának, aki a hindi, valamint Kenesey Máriának, aki az azerbajdzsán verseket azonosította és transzliterálta, nem utolsósorban pedig Kelemen Évának, aki a megzenésítések feltárását és leírását végezte. Varga Katalin