Nagy Mariann szerk.: Radnóti Miklós bibliográfia (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. 20. századi magyar írók bibliográfiái, Budapest, 1989)

Bevezető a kötet használatához

BEVEZETŐ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ Bibliográfiánk teljességre törekvőén regisztrálja a Radnóti Miklós által írt és nyomtatásban megjelent műveket, műfordításaikat és megzenésítéseiket, valamint a Radnóti Miklósra vonatkozó szakirodalmat. Értelemszerűen nem ad számot a kéziratokról, a nyomtatásban megjelent levelezéskötetek és -tárak Radnóti-leveleiről, a Radnóti Miklóst ábrázoló fotókról, a képzőművészeti alkotásokról és a róla szóló filmekről, ill. a hanglemezekről, ugyanis ezek önálló műfajt képviselnek (kéziratkatalógus, fototéka, műtárgykatalógus, filmográfia, diszkográfia), következésképpen nem tartoznak a bibliográfiák gyűjtőkörébe. A kötet alapvető forrása a szerző tízéves gyűjtőmunkája. Ehhez kapcsolódott egy alapos műfordítás-gyűjtés az idegen nyelvű Radnóti-kötetekből, Demeter Tibor Bibliographia hungarica c. összeállításából, Fajcsek Magda és Szilvássy Zoltánné Magyarországi irodalom idegen nyelven c. bibliográfiájából és a szakirodalom által feltárt forrásokból. A hungarica irodalom regisztrálása általában bonyolult feladat, ezért várható, hogy a keletkező új fordítások mellett még szép számmal fognak előkerülni régebbi műfordítások is. Természetesen, ahogy az anyaggyűjtés egyéb területein nem, úgy itt sem záródik le a jelen kötet kiadásával a gyűjtés. Ennek eredményei bibliográfiánk esetleges új kiadásáig cédula formában megtekinthetők múzeumunkban. A zeneművek leírásai az OSzK Zeneműtárának anyagán alapulnak. A kötet három részből áll. Az elsőben az ún. primer irodalom, tehát a Radnóti Miklóstól származó szövegeknek, a másodikban a szakirodalom tételeinek, míg a harmadikban az utóbbi sajátos jellegű részének, a költő utóéletére vonatkozó cikkeknek a leírásai találhatók. Az első és második részben a monografikus és az egyéb (tehát a folyóiratokban, napilapokban, antológiákban és tanulmánykötetekben megjelent) írásokat külön-külön fejezetben soroljuk fel. Az első rész monografikus, azaz első fejezete értelemszerűen Radnóti Miklós önálló kötetben megjelent, magyar és idegen nyelvű műveinek leírásait foglalja magába a pálya kezdetétől napjainkig, évenkénti bontásban, azon belül először a saját köteteinek, majd műfordításköteteinek felsorolása következik betűrendben. Az egyes kötetek tartalmi elemzése a második fejezetben található. A kötetekhez kapcsoltuk közvetlenül a rájuk vonatkozó ismertetéseket, irodalmat időrendi sorrendben. Ezeket a tételeket a második részben a maguk idő- és betűrendjében újból elhelyeztük, de ott a szerző neve és a cím után csupán csak utalunk az első részre, ahol azok teljes bibliográfiai adatsorát tudhatja meg a kutató, valamint azt, hogy a tétel mely Radnóti-kötetre vonatkozik. Célunk ezzel a megoldással az volt, hogy ne csonkuljon meg a szakirodalmi rész egyes éveinek irodalmi számbavétele. A második fejezetben Radnóti Miklós egyes műveinek bibliográfiai adatai követik egymást időrendben, évenként, ezek közül azok, amelyek impresszum adatokkal datálhatok voltak, továbbra is időrendben, amelyek nem, pl. a kötetek analízise, az év végén. Az időrend kialakításában tehát mechanikus szempontok is szerepelnek, így a napra datálható tételeket havonta megelőzik a havi megjelenésű perio-