Friedrich Ildikó szerk.: Élet és Literatúra. Muzárion. 1826–1833. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. 19. századi magyar folyóiratok repertóriumai, Budapest, 1991)

Fenyő István: Egy különös és különleges folyóirat: az Élet és Literatúra

hosszú harcok nyomán a kritika műfaja hazánkban valamelyes polgárjogot nyert, tudta Szemere — főként Kölcsey nagybecsű segítségével — régóta tervezett vállalkozását tető alá hozni. 1826-ra már egy olyan kiadó is, mint Trattner Mátyás, „fantáziát" látott a magyar irodalom közreadásában, kivált ha olyan „vájtfülű" szerkesztő és kiemelkedő képességű főmunkatárs produkálta, mint ők ketten. Levelezésükben kirajzolódik előttünk a folyóirat alapításának historikuma és a célkitűzések tisztázódása. 1823 tavaszán vetődött fel először közöttük a kritika meggyökereztetésére egy önálló folyóirat terve. Szemere elképzelései nem voltak mentesek bizonyos túlzásoktól. 1823 április 26-i levelében például nemcsak azokat az — utóbb meg is valósított — alapelveket tűzi maguk elé, hogy megindítandó folyóiratuknak „karaktere, sajátsága" legyen, hogy a recenziók vállalkozásukban múlhatatlanul szükségesek, s ezek népszerűsítésére másutt közölt darabokat is felvehetnek, hanem azt is, hogy még a legkisebb darabot is recenzeálják. Két és fél hónappal később pedig — a nemesi ellenállás hullámában — azt javasolja, hogy a tárgyakat „für Ungarn" válasszák, csak hazai tárgyú müveket adjanak ki. Kölcsey higgadtsága vette elejét e szertelenségeknek. A folyóirat „plánumát" és azon belül kritikai tendenciáját, a kritikáknak irodalomtörténeti perspektíváját viszont Szemere alapozta meg. 1823. június 30-i levelében a közlendő anyagot három csoportra osztotta: értekezések és művek; recenziók; példagyűjtemény vagy antológia. Arról a fontos kezdeményezésről is szól itt, hogy a felvett művek ne egyenként, elszórtan, hanem műfajbeli csoportok szerint, együtt kerüljenek közlésre: „... azt remélvén ezáltal, hogy az ilyen mívosztályra készítendő recenzió a mívnek literatúráját s elő- vagy hátramentét s teóriáját adhatná." Az írások történetiségét és a fejlődéseszmének érvényesítését szolgálná mindez: azokét a módszertani elvekét, amelyek a megvalósult kiadvány hangsúlyozottan evolucioner felfogásától csakugyan elválaszthatatlanok. 1826. július 8-án bocsátotta közre Szemere előfizetési felhívását, amelyben három forintos árért októberre ígéri folyóirata megjelenését, tizenegy nappal később kötötte meg ezer példány közrebocsátására Trattner kiadóval a szerződést, augusztus elején adott hírt a vállalkozás