Gedényi Mihály: Krúdy Gyula 1892-1976 (bibliográfia) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, E. Sorozat 2. Budapest, 1978)
I. Bevezetés - Útmutató a bibliográfia használatához
Az elbeszélések mutatójába került minden belletrisztikai jellegű közlés, tehát novella, gyermekmese, történeti elbeszélés, mesemondás, színes írás, rajzolat, legenda, krónika és más jelöléssel vagy alcímmel megjelent írás. Krúdy lírai alaphangvételéből adódóan az újságcikkeknél, s különösen az úgynevezett „színesekénél elmosódik a különbség a publicisztikai és a szépirodalom között s cikkszerű címen, vagy cikknek indult írásból nagyszerű belletrisztika alakul ki. Példaként említhető a Koncert c. kis remekmű (L. 2141), amely az Operaházban rendezett hangversenyről, helyesebben a koncert végéről, a kitóduló közönségről, a hazainduló zenészekről ír megejtő hangulatot teremtve. Ezt az írást és néhány társát itt találjuk az elbeszélések között. Hasonló példa a Jeney és társa (L. 1750), amely egy korabeli neves fényképészről szól. A címváltozatok itt is külön-külön szerepelnek: van olyan elbeszélés, amely három címen is megjelent. Ezeknél és minden darabnál a numerikus jelzet az első megjelenésre utal, ahol minden változat együtt olvasható: A csók 1497 Szindbád és a csók 1497 Augusztus 15. 164 Pipacsok a réten. 164 A tarlók romantikája 164. A cikkek csoportja - kivéve a belletrisztikai írásokat — igen sokfélét ölel fel: hírlapi cikket, színházi kritikát, könyvismertetést, irodalmi- irodalomtörténeti értékelést, napi időszerű írást, politikai cikket, történelmi, társadalmi jellegű írásokat, a sajtóval irodalommal foglalkozó tárcákat, cikkeket állatokról, növényekről, ünnepekről, fővárosi és vidéki eseményekről, a háborúról, forradalomról, ételekről, utazásról, vendéglőkről, stb, stb. Itt szerepelnek a gyűjtőcím alatt írt cikkek is, Az Alföldi levelekből, pl. húszféle változat van; ezeket a szokásos -a, -b, stb. jellel különböztetjük meg. Ugyanilyen gyűjtőcímek: A Nemzeti színházról, Anna-bál, Komédia (színházi kritikák), valamint az azonos című idény-cikkek, pl. Október, Nyár, Pesti levelek, Tavasz, stb., stb. Az eligazodást mindig a numerikus jelzet és a cím utáni -a, -b, -c, stb. jelzés segíti. A drámák alkotják a legkisebb csoportot, benne találhatók a teljes színművek, a töredékek és a gyermekek számára írt monológok, jelenetek. A feldolgozások kivétel nélkül mind az író halála után készültek. A mutatók az adaptáció formáit (rádió, TV, film, stb.) követve igazítják el az olvasót. c) Az idegennyelvű fordítások Az eddig előkerült fordítások közül a legnagyobb számban a németnyelvűek vannak: összesen 39 cikk és 67 elbeszélés szerepel az abc-rendi jegyzékben. Ennek az a magyarázata, hogy Krúdy idejében két németnyelvű napilap is volt Budapesten. Az író elsősorban a németnyelvű pesti polgárság lapjában: a Neue Pester Journal-ba írt. E fordításokkal kapcsolatban két nehézséggel találkozunk: a címet általában szabadon fordították és így ritkán lehet azonosítani a magyar változattal. Másrészt pedig a cikkfordítást a lap helyszükséglete szerint, rövidítették, „vágták össze". Ilymódon még nehezebb az eredeti visszakeresése. Ezért, ezeket a cikkeket önálló darabokként kezeljük, noha egyszer-egyszer az egyidőben megjelent magyar változat alapján azonosítani lehetne. Pl.:
