Lukáts János: A magyar irodalom története A–B (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, C. sorozat 1. Budapest, 1973)

irt a szőbanforgó irőról, akkor Írásait "X. Y. tanulmányok" egységesített címmel összevontuk. / Az egyes írókra vonatkozó önálló publikációk számbavétele mellett fontos feladatunknak tartottuk, hogy a szövegkiadásokat is összegyűjtsük és rendezzük. Bibliográfiánkba felvettünk minden olyan szövegkiadványt, amelynek sajtó alá rendezésében irodalomtörténészi munka fekszik. Megelégedhettünk volna ugyan pusztán a kritikai kiadások felsorolásával is, ezzel azonban tul szűken értelmeztük volna feladatunkat. Célunk az volt, hogy az irői életművek valamennyi megbizható, irodalomtörténetileg értékelt szövegkiadását összegyűjtsük. Ezek nagyrészét még nem kritikai igénnyel rendezték sajtó alá; nem is beszélve arról, hogy számos klasszikusunknak, mint például Csokonai, máig sem akadt kritikai kiadása, valamint arról, hogy nagyon sok irónak - életművük terjedelme vagy súlya miatt - már eleve nem is készülhettek kritikai kiadásai. E szerzőknél a gyűjteményes kiadásokat vagy a müveikből készült válogatásokat vettük számba. Ugyanezt tettük azonban a kritikai kiadással rendelkezők esetében is, hogy dokumentáljuk általuk müveik közzétételének, interpretálásának folyamatát. Mind az önálló irodalomtörténeti müvek, mind a szövegkiadások válogatásánál a tudományos szempontot, illetve szinvonalat tartottuk szem előtt. Nem vettük fel gyűjtésünkbe a puszta ismeretterjesztést vagy iskolai oktatást szolgáló publikációkat /pl. Arany János Toldi-jának végeláthatatlan számú kommentált kiadását. / De hiányzanak bibliográfiánkból az egyes irók életéről és korukról készült szépirodaimi feldolgozások /versek, életrajzok, regények stb./is, kivéve, ha hiteles, eddig publikálatlan adatokat tartalmaznak. 3. Gyűjtőkörünk formai-tematikai körülhatárolása mellett, szólnunk kell munkánk néhány tartalmi vonatkozásáról is. Cimünk: A magyar irodalom története jelzi, hogy irodalmunk egé széről kívánunk képet adni. Bibliográfiánk gerincét a klasszikusainkkal foglalkozó irodalomtörténeti munkák alkotják. Rajtuk kivül azonban feldolgoztuk a "kisebbek" irodalmát is, minden olyan íróét, aki szerepet játszott korai irodalmi életében, aki alkotásaival hatott kora közízlésére, közműveltségének alakulására. Külön kell érintenünk azoknak az irói egyéniségeknek a kérdését, akik irodalmi tevékenységük mellett más területen is jelentős alkotásokat hoztak létre, akiknek életművével az irodalomtörténet mellett más, rokontudományok is foglalkoznak /pl. Apáczai Cseri János, Fazekas Mihály, Révai Miklós stb. / Mi az ő esetükben is teljességre törekedtünk. Az irodalomtörténeti méltatások mellé felvettük más tudományágak elemzéseit is. Célunk a teljes ember, a teljes életmű megmutatása volt, nem az egymástól elszakított részleteké.