Lukáts János: A magyar irodalom története A–B (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, C. sorozat 1. Budapest, 1973)

A szerzők másik problematikus csoportját az irodalmi szintű' publicisztika művelői és az irodalomtörténészek, esztéták, alkotják, akiknek tevékenysége nem szorithatő bele a hagyományos "szépirodalom" fogalmába. Mi itt is a tágabb értelmezés felől indultunk ki, de alkotásaik tartalmi adottságait tekintetbe véve, kettéválasztottuk őket. Az előbbiek, apublicisták és kritikusok (mint pl. Fábry Zoltán, Gaál Gábor stb.) a "szépirók" között szerepelnek, a második csoport tagjai viszont (Barta János, Horváth János, Lukács György, Révai József stb.) a bibliográfia második felében, a később megjelenő általános részben kapnak helyet. Bibliográfiánk szerzői listája Anonymus-szal kezdődik és napjainkig tart. A rájuk vonatkozó irodalom feldolgozásainál egyetlen ponton állítottunk fel időbeli határt: ma élő és alkotó iróink közül csak azok szerepelnek munkánkban, akik önálló kötettel már 1945 előtt is nyilvánosság elé léptek. Ez a lehatárolás talán önkényesnek látszik, de gyakorlati indoka és alapja van. Az 1945 előtt jelentkezett irőgeneráciő életműve már jórészt kiteljesedett, irodalomtörténetirásunk is megkezdte annak feltárását, értékelését. Az 1945 után indultak alkotómunkássága még nem lezárt, s a rájuk vonatkozó irodalomtörténeti anyag is csekély és kialakulatlan. (Ami viszont az irodalomtörténeti publikációk általános gyűjtését illeti, itt nem szabtunk időbeli határt. A gyűjtést minden esetben a soronkövetkező füzet leadásával zárjuk. ) 4. Bibliográfiánk két részből áll. Az első, az un. "személyi rész" az egyes irőkra vonatkozó kiadványokat sorakoztatja fel. A második, az "általános rész" irodalmunk egészével, egyes korszakaival, a mindenkori irodalmi élet különböző jelenségeivel, irodalomtudományunk belső problémáival stb. foglalkozó munkákat gyűjti egybe. Sorozatunk a "személyi résszel" indul. Az "általános rész" az utolsó füzetekbe kerül - a név és évmutatőkkal együtt. A "személyi rész" belső felépítésénél az egyszerűséget, a könnyű áttekinthetőséget tartottuk szem előtt. Az egyes irők anyagának a felsorakoztatása a szövegkiadásokkal kezdődik - a kiadványok címeinek vagy sorozatcimeinek abc-rendjében. Ezután az iróra vonatkozó publikációk következnek ugyancsak abc-sorrendben, a szerzők neve szerint. A szerkezethez hasonlóan címfelvételeinkben is az egyszerűségre, mi több: a szokásos* cimleirás egyszerűsítésére törekedtünk. Elhagytuk például az irodalomtörténeti müvek olyan alcímeit, amelyek nem a kiadvány tartalmára utalnak. Az illusztrátor nevét is csak abban az esetben vettük fel, ha az a mü bibliofil jellegét jelzi. A kiadás helye és éve után csak egy adatot rögzitettünk a kiadóra, illetve a nyomdára vonatkozóan. Ha a kiadvány feltünteti - a kiadóét, ha ezt nem teszi meg - a nyomdáét. Különnyomatok esetében az utóbbit is elhagyjuk, hiszen e kiadványtípus döntő meg-