Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

Petőfi Napjai : 1847 391 jelenhetés eltiltatott, ott az iskolák falai közt hivassék fel a kötelességek teljesítésére, miket a vészben forgó haza jelen perczei kívánnak." Alább a színházi előadásról : „Petőfi jeles költőnknek következő versét: Nemzeti dal, (Közli a verset) Egressy Gábor elszavalta, ennek minden szava a lelkesedés tapsviharával temettetett a lélekbe, onnét csak a halállal enyészhető. A kitétel: „esküszünk, rabok többé nem leszünk" mint polgári miatyánk imádkoztatik." fflárczius 19. Márczius Tizenötödike. 1. sz. 2. lapon: Mit csinálsz ? Mit varrogatsz ott ? (Januarius, 1848.) márczius 19. Nemzeti Újság. 662. sz. 1036. lapon a nemzeti őrsereg fölesketéséröl szólván, 1848 márcz. 18-ikáról így ir: „Az elválasztott nemzeti őrsereg délután a curia udvarában mind föleskedtetett. 6 órakor századonként fölosztva Rákóczy-induló harsogása mellett a Szabadság-térre vonult, hol Nyáry Pál lelkes, buzdító beszédet tartott. Ezután pedig Kacskovics Lajos felolvasá Petőfy (!) Nemzeti dalát. S ismét ezrek és ezrek ajkán zengett el: hogy rabszolgák többé nem leszünk " — stb. fflárczius 19. Életképek. I. 12. sz. 366. 1. Beaurepaire. fflárczius 19. Életképek I. 12. sz 378. lapon márczius 15-ikéről irva: „Ekkor (t. i. a proclamatio felolvasása után) Petőfi Sándor lépe fel s ezen honfidalt szava.á el a nép között" : (Közli a Nemzeti dalt.) „A vers utósorait dörögve esküdte utána a nép s innét ment egyenesen az egyetemi fiatalsággal egyesülni." A színházi estről pedig ezt irja: „Később Egressy Gábor szavalá el Petőfinek fenn kitett költeményét, a nép ezreinek harsogó esküvése mellett. Ugyanazt rögtön Szerdahelyi által zenére téve, a színházi polgártársak kara éneklé el: a közönség ismételteté a szavalmányt és dalt." fflárczius 19- Életképek. I. 12. sz. a boriték harmadik oldalán : „Nemzeti színházi értesítő. — Martius 15-én, a' közönség kívánatára, Két anya g\ermeke helyett Bánk-bán