Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

392 Petőfi-Könyvtár hirdettetett; de az első felvonás alatt a' szabad nép kitörő lelkesedése közt Petőfi Sándor Nemzeti dala' szavaltatott, is az egész estét hazafiúi dalok és zeneművek tölték be — A' jövő hétre biztos játékrendet nem adhatni, az a körül­ményeknél fogván alkalmaztatni." Márczius 19. Pesti Divailap. 1. 12. sz. 356—3t>5. lapokon a Landerer és Heckenast-féle hatvani-utczai nyomda lefog­lalásának elbeszélése után ezt irja : „Az így lefoglalt nyomda emberei tüstént dologhoz láttak, — s a nemzeti kivánatok és Petőfi, a nép költőjének ez alkalomra röglönzött remek Nemzeti dala, a helyett, hogy censura, az az, bizonyos halál büntetés bárdja alá bocsáttattak volna, csakhamar ki lőnek nyomatva, s a nép közt több ezer példányban elterjesztve." Alább : „A szónok­latok melegével élesztgetett nép az eső miatt, mint mondám, koránsem tágított, sőt a nyomda előtt mindinkább tömegesült. A többi közt közkívánatra, Petőfi Sándor ekkor már másod­ízben szavalá el ihletett lelkesedéssel, és látnoki arcz­kifejezéssel az általa költött Nemzeti dalt, melly szórul­szóra így hangzik : (Közli a költeményt.) Valahányszor a strophák végszavait nyomatékosan kiemelte, a tömeg fel­tartott kezekkel riadá az „Esküszünk" szót, mellyet a kivívott sajtószabadság uj oltáránál ünnepélyesen tett vala le, s mennydörögve visszhangoztatott." A színházi estéről szólván márcz. 15-én, u. ott ezt irja (362. 1.): „Később Petőfi Nemzet dalának szavalatát kívántuk, — mire Egressy Gábor egyszerű magyar öltöny­ben és oldalán karddal előállott, s róvid, de lelkes bevezető szavai után, mik fennen jelenték, hogy most már benne a művész és polgár egyesülve működik, az annyira nép­szerűvévált dalt olly megrendítő, ihletett előadással szavalá, hogy az „Esküszünk!" végszó önkénytelenül s megannyi­szor öszhangzó dördiilettel hangzott le minden ajakról, s még a szavaló körül állott, s énekre készülő színházi tagok is fölemelt karokkal esküvének hűseget a szabadság istené­nek. Erre ugyancsak Egressy Béni és Szerdahelyi által

Next

/
Oldalképek
Tartalom