Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)
1845.
Petőfi Napjai: 1845 141 össze; mig Petőfinek legmélyebb gondolatai is kristálytisztán átlátszók, könnyen felfoghatók, egyszerűen szépek. Cs. és hasonmásainak versei szelíden, finoman érzelgök, de eszme és szív nélkül; Petőfi néha ugyan kemény, szilaj kifejezéseket is használ, de magas phantáziával s forró érzelemmel. Cs. és hasonmásainak versein az idegen, betanult nyelvek szelleme ömlik el kiválólag; mig Petőfi költeményeinek nyelve tiszta, eredeti tősgyökeres magyar. — Cs és hasonmásai annyira egyoldalúak, hogy alig tudnak egyébről, mint a szerelem és haza untatásig megénekelt tárgyairól epedezve, sopánkodva zengicsélni; Petőfi ellenben a legkülönfélébb, s még a legkisebb tárgyat is érdekesen énekli meg, változatos sokoldalúsága valóban csodálandó ; ő majd vig, játszilag enyelgő, majd komoly, sötét; egyszer kedélyes, gyöngéd, máskor zordon, keserű ; majd kedvesen, lágyan (de nem kórságosan) ömledező, majd ismét élesen-metsző gúnycsipős; néha gondolataival mint a fecske alantröptil, s vidámon fürdik meg a mindennapi tárgyak homokjában, majd ismét ragyogó képzeletével sasszárnyakon emelkedik fel a nap és csillagok hónába. Szóval, mig Cs. et comp. versei hidegen hagynak bennünket: Petőfi közönségét költeményei varázsával át meg áthatja, megnevetteti, könnyekre inditja, fölingerli — gyakran önmaga ellen is, majd ismét megengeszteli, fölviditja, jóra és szépre tanitja. a természet tiszta forrásához ügyekszik visszavezetni, lelkesedésre gyújtja, elérzékenyiti, keservre hangolja, öröm- és kéjre heviti, majJ elethü képeket mutató tükröt tart elébe, majd ismét felragadja őt egy ismeretlen tündérvilágba, mellynek illatos virágai közé szeretnők eltemetni bűvölt szellemünket! — Illy nagy és olly sokféle hatást idéznek elő Petőfi költeményei mindazokban, kik. a láng lelkevel önálló utat tört, s a maga nemében nálunk most páratl in ifjú költő iránt jó indulattal viseltetnek, s őt mint költőt, a netalán gyarlóbb, s a műveltebb társas élethez simulni nem akaró privát embertől, méltányosan megkülönböztetik