Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 59 nség- és nyomorral küzdő szegény köznép is vigaszt, enyhet és örömet, nemesebb szellemi élvezetet találna. Leginkább ily szempontból kell megítélni Petőfi ezen költeményét is, melly mind költőiség mind népiesség tekintetében irodalmunk legnagyobb becsű kincsei közé sorozható. A költő pedig leginkább ezen művének alkotása után érezheté azt büszke öntudattal: miszerint ő nem csak egy kis finnyás, nagyrészint beteges izlésű uri töredékecske, hanem az egész erőteljes magyar nép költőjévé avattatott fel jó géniusza által. És hogy a mese kalandoros, merényes hősét, a derék János vitézt köznépünk is megismerhesse, az első kiadás elkeltével gondoskodni fogok jövő évre második olcsóbb kiadásról is. Pest, télhó végén 1845. Vahot Imre, kiadó. Ugyancsak e számba van hirdetve a mű megjelenése a hirdető rovatban, a 294. 1. „Épen most került ki sajtó alól s már e hét elején minden fővárosi könyvkereskedésben kapható lesz: János vitéz. Verses népmese. Irta Petőfi Sándor. — Kiadja élőbeszéddel s két képpel Vahot Imre. Ára 40 kr. p. p." Márczius 2. Pesti Hirlap. 453. sz. 145. 1. A hirdetési rovatban Petőfi „János vitéz"-ének előzetes hirdetése. lárczius 4. Budapesti Hiradó. 141. sz. 143. lapon. „Szépirodalmi újdonságok. Petőfi, Kerényi stb." czímű czikkben: „— Lyrai költemények gyűjteménye három van előttünk: Kerényi Frigyesé (ezelőtt Vidor Emil), Petőfi Sándoré és Sujánszky Antalé. Az első kettő kifejezett költői természet, s méltók, hogy őket ezúttal a nagyobb közönségnek is bemutassuk. Mindkettő érző kebel, Kerényit humánus és polgári érdekek hangolják, s így tárgyait a mostani lyrai költők nagy részével osztja, Petőfinek két olly motívuma van, a fiúi szeretet és barátság, mik ritkán tűnnek fel mai nap a dalvilágban, mintha azok nem bírnának többé hevítő erővel; e részben tehát P., ki itt egészen magamagát adja, a nemesb kedélyek rokonszenvére annál biztosabban számolhat. És csakugyan az e tárgyú