Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

Petőfi Napjai: Pótlék 505 Szeptember 18. Életképek. II. 12. sz. 379. lapon Jókaitól a köv. nyilatkozatot olvassuk: „Petőfi nagy zajt üt szerkesztői tiltakozásom ellenében. Erre oka nincsen Én sem elveit, sem személyét soha nem bántottam. A mi a hála dolgát illeti, velem jótéteményt senki a világon, Petőfi legkevésbbé sem követett el Én barátságomat nem szoktam kölcsönbe adni, mellyért kamatot várok. Petőfi engem sohasem szeretett, én szerettem őt, s azért az ö kíméletlen szavai engemet legfeljebb bántanak, de ellenségévé nem tesznek. Én ezentúl sem mulasztandok el egy alkalmat is, mellyben Petőfivel szívességet követhetek el s mint eddig nem nyertem érte viszonszivességet, ugy ezentúl sem fogok várni, sőt ha azért nekem Petőfi ismét csak kíméletlenséggel fogna fizetni, azt neki előre megbocsátom. Ő arról nem tehet; ő ugy született. Jókai Mór. Szeptember 20. Népelem. 68. sz. 273. lapon: Petőfinek az Egyenlőségi Tarsulat nevében kiadott proklamácziója. (Ez megjelent külön röplapon is magyar és német nyelven.) Az Egyenlőségi Társulat Magyarország lakosaihoz, testvéreihez, rokoninkhoz szíves üdvözletet!! Bánat és harcz szól belőlünk; ollyanok a mi szavaink, mint mikor a szél bele süvít a félrevert harang zúgásába. Tűz van, tüz van . . . nem egy falu, nem egv város, hanem az egész ország ég. Fölharangozzuk az egész nemzetet. Talpra legények! Ha most fel nem keltek, fekünni fogtok a világ végéig. Magyarok, ezelőtt ezer esztendővel megindult egy népfaj Ázsiából azon szándékkal, hogy fölkeresi a föld legszebb, legtermékenyebb tartományát s azt elfoglalja maradéka számára, soká, nagyon soká vándorolt e népfaj, mig azon tartományt megtalálta, de végre megtalálta, el is foglalta; és mikép foglalta el ? négy vagy öt álló esztendeig szakadatlanul harczolt, öt álló esztendeig hullott az ember, omlott a vér, mint a záporeső. Magyarok igy szerezték meg számunkra őseink e szép tartományt, mert azok az Ázsiából jött vitézek a mi őseink.