Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)
1847.
Petőfi Napjai : 1847 345 müveitek (?) között tetszésnek örvendjen, mely elválaszthatlan kísérője valódi érdemnek. — Ez óriási genialitás (?) corpus delictijét „Hazánk"-ban találjuk, s valóban meg nem foghatjuk, micsoda közönség' számára szerkeszti lapját a szerkesztő úr, hogy nem szégyelli egy ily magát genialisnak tartó (!) irász' korcs szüleményeit nyilvánossá tenni. — E szájasságok még csak egy durva privát társaságra sincsenek számítva, mennyivel kevésbbé a nyilvánosság számára, melyet ilyes minden jobb érzetet meggyalázó czikk által nem kellene mystificálni E czikkben oly nyelv és hang uralkodik, hogy — de hadd beszéljen maga a lángeszű (!) P. ur: „Homo proponit, Deus disponit, a mi szóról szóra ennyit tesz : az ész proponál, a szív disponál, mert a mennyivel erősebb az isten az embernél, annyival erősebb a szív az észnél. Ebből az a tanulság, hogy nem megyek a külföldre, szó sincs róla, hogy menjek. 1) Barátom ! az rettenetes, hogy uralkodik fölöttem a szív.' 2) Valóságos despota és eszem alázatos rabszolgája, vagy legfölebb jámbor, jó lelkű apja, ki neki csak tanácsol, de parancsolni nem tud, vagy nem akar. 3) És örülök rajta, hogy igy van. Az ilyen ember nagyon boldogtalan lehet, az igaz, de nagyon boldog csupán az ilyen ember lehet. Én is ezért voltam egykor nagyon boldogtalan, s ezért vagyok most nagyon-nagyon boldog. Tehátlan tehát a külföldre nem megyek, hanem nyugat helyet fordulok vissza a napokban keletre . . . keletre! És ez még nem elég, hogy az alföldön utaztam, az is hozzá járult, hogy 10, mond : tiz napi esőzés előzte meg utamat s még azon felül az útban is vert az eső két napig. ') Kár, hogy nem megy — ott legalább egy kis finomulást kaphatna; — tán kiköszörültetnének a szögletek. Az ember sohasem tudhatja mire jó az utazás ? ! Szerk. >) A szív uralkodás — szép uralkodás, — majd mindjárt meglátjuk, hogy uralkodik a szív — a nagyszivű P. uron. Szerk. *) Ha tudna sem sok köszönet volna benne. Szerk.