Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

Petőfi Napjai: 1846 309 annak szellemi egész körével. Ezzel egyébiránt Petőfi költészetének érdeme nem kisebbittetik; hanem neki az azt illető hely van kimutatva. Ismerni azonban, s minden szépségeit kibányászni népi költészetünknek igen is ajánlható, mert kincsei vannak benne letéve a nyelvnek, melyet csakugyan ez alapon kell tovább művelnünk, nehogy szép nyelvünket eredeti jelleméből még inkább kivetkőztessük; s az érzésnek, melynek formái mindig élénken fognak kebelünkben visszahangzani." lunius 1. Honderű. I. 22. sz. 425—27. lapon „Hiador'

! czimmel közölni kezdi a Budapesti Híradónak ugyancsak Hiadorról szóló (Emléklapok egy főrangú hölgyhöz) bírálatát, melyet fent nevezett lap máj. 14— iki számába X~rX jegy alatt valószínűleg maga Zerfti irt. lunius 1. Hazánk. I. 64. sz. 255. lapon. Csatári Ottó Látogatás Pannonhalmán cz. czikkében egy viharról emlékezve, ezt így apostrofálja: „csatázásai közepett Petőfyvel mi is elmondhatók vala : Ide nézzetek! Csatára iramlik a fergeteg; Paripája a szel, a nyargaló, Kezében a felleg, a lobogó, A mellynek villám a nyele, Vágtat vele, vágtat vele, Csatára, csatára .... Mint harsog trombitája A mennydörgés! —" lunius 5. Életképek. I. 23. sz. 732. 1. Keserű élet, édes szerelem. lunius 5. Életképek. I. 23. sz. 748. lapon. Jókay Mór, mint ki 1847. II. felében átvette az Életképek szerkesztését, felsorolván munkatársait, ezt irja: „A novellái téren találkozandunk Bánffay, Bérczy, Degré, báró Eötvös, Gaal, báró Kemény, Pálffy és Petőfi neveivel. — Verseket közlendünk Bérczy, Berecz, b. Eötvös, Kerényi, Lisznyay, Petőfi, Riskó, Sárossy és Vörösmartytól