Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1846.

Petőfi Napjai: 1846 221 Egy anyag sem vesz erőt a költőn annyira — mint a szerelemé. Még a puszták fiát is szelid jámborrá változtatja az, s a legfinomabb, legműveltebb népeknél részvétet ébresztet vele. Sőt ellenkezőleg minél mes'erkéltlenebbül tükröződik szavakban az érzelem, annál liatalmasb behatása. Petőfit is, mintegy varázsütéssel átváltoztatá a szerelem, — Czipruslombjaiban szokatlan gyöngédséggel találkozunk S miként nap a felhőfátyol megöl, akkép sugározza át e dalokban a szerelem engesztelő lehe a nyerset, szögletest, műveletlent. — A XXXIV. költemény egy szőke szépnek van szentelve, ki korán tétetett le a sötét, komor — öröknéma sírba. A költő egészen átengedi magát fájdalmának, dalainak minden lába, úgy szólván, egy könytavat gázol keresztül. Itt mutathatta volna ki Petőfi lelke mélyeit, szive tűz-érzelmeit a kétségbeeső szerelem izzóvörös lángjaiban, - s tette-e azt? — Mindennapos jeremiádokat nyújtott csupán ; sóhajtozást és óhajtozást rímekben, minőket már ezer költő ajkiról hallottunk — kiket azért még lángeszeknek nem kürtöltenek. Taglaljunk néhányat e dalok közül. A 9-dik lapon ezt mondja költő: Mit mindent nem tettem volna érted, szép szőke gyermekem! — De nem mutathatám be néked szerelmemet (ezt érti szerző azalatt mind, mit kedveseért tett volna ?) De nem tehetek érted egyebet, minthogy koporsóba teszem testedet. Milly üres, lapályos, minden költői él, minden gondolatrélküli e nyolczsoros költeményke! A 13-dik lapon elbeszéli költő, hogy a narangok tompán zúgnak; hogy a templomban, mellybe egykor mint vőlegény akart belépni, most az ő koporsója áll; s hogy az őrangyal fossza meg őt eszétől, vagy vigasztalja öt . . . Aztán kérdi az őrangyalt, ha vájjon nem halt-e meg fájdalmában, hogy a legszebb rózsát elhervadni engedé? 18 I. E dal csinos, a bezáró antithesis komor benyomást tesz az olvasóra, s mély fájdalom borzong át rajta e soroknál: Te voltál vérem forrósága ; Meghűltél: óh majd megfagyok . . .