Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 139 tekintve az apró, hulló csillagocskák irigy kacsintásait. Petőfi legnagyobb hibája az, hogy úgy ir, mint szive érez, agyveleje gondolkozik, — pedig tudja kegyed, mily nagy bűn ezt tennie, a finom világ zsarnoki convenientiáinak tudta s engedelme nélkül ? — Petőfi legnagyobb hibája az, hogy a természet egyszerű utján halad ; mondja hát kegyed miként boldogulhatna ő ezen elmüvelt, természetlen világban, hol Shakespeare, Gőthe és Vieland bizonyos nemesizlést, finomságot affectáló uracsok és hölgyecskék által, nyersnek, durvának, goromba tökfilkónak neveztetik, noha ők Nestroy vastag aljasságait, s Paul de Cock sikamlós regényeit suttomban a legnagyobb gyönyörrel nyeldesik. És nem borzasztó vétke-e az Petőfinek, hogy ő — a nép nyelvén szól? — Csodálom, hogy ezen demokratiai merényért még eddigelé hütlenségi pörbe nem idéztették azon ügyvédszellemű irók, költök (?) kik azt tartják költői nemesitett nyelvnek, s jó izlésű beszédnek, melly minden harmadik szavában: „rezge, lenge, báj, pir, tünde, pisla" s több e féle czifra sallangú, de üres kifejezéseket emleget. — S vajon édes Constancziám, nem égre kiáltó vétke e az Petőfinek, hogy mig más vágytársai henyélnek, vagy prózai hivataluk után járnak, avagy egy 8 soros költemény összeállításán 2 napig erőködriek: ö azalatt jó kedvvel dolgozgat, s teimékeny erénél fogva egy ülőhelyen 2—3 szép költeményt képes rögtönzeni, anélkül, hogy csak egy betűt is törölne abból, mit ihletett lelkének sugallata villámgyorsasággal hevenyész a papírra ? Végre pedig milly rettentő bűn az (kivált a többi szerkesztők szemében), hogy Petőfi egyedül a Pesti Divatlapba dolgozik 1 S Vahot Imre barátom őt a legtisztább hazafiúi érdekből, s a homályban rejtező fényes talentumnak kellő kitüntetése tekintetéből, a vándor színészi élet nyomorai közül kiragadta, a fővárosi élet nagyobbszerű színpadára lépteté, s mint napról napra emelkedő nagy tehetséget, ereje szerint szellemileg, anyagilag pártolá, s még most is, évenkénti jó fizetésben részesiti, s nagyobb munkáit is kiadja? — Jó izüt nevetne