Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

86 Petőfi-Könyvtár tünemény a' szép emberi hang! — — Egyébiránt, mit gondol, nagysád ? nem derék-e, hogy — miután Marra bennünket elhagyott 's Schódelnénk olly ritkán énekel — május van ! s e szerint vigasztalhatjuk magunkat Petőfiként: ,Az operákban ki gyönyörködik ? Majd hallhat ott-kinn kedves operát.' Május 20. Honderű. III. év. II félév. 39. sz 400 1. A Pesti Divatlap 5-ik számát birálva a Laprosta cz. rovatban : Ezután Petőfi kedvencz tárgyairól, a ,Szerelem és bor'rul énekel. Versben sokan szeretik a pongyolaságot; mi e tekintetben azt mondjuk, hogy itt a pongyolaság, mint hölgyeknél, csak ugy szép ha Ízletes; már vájjon lehet-e illyennek bélyegezni olly költeményt, melly a mellett hogy a versmértékre alig fordíttatott benne némi gond, az elhamarkodás jeleit hordozza sorain ? Petőfiben, kinek több gonddal irt dalait örömmel olvastuk, legnagyobb kár, hogy nem hallgat a tanácsadásra, mellynek a ,nonum prematur in annum' főaxiomája. Május 22. Pesti Divatlap. II. 8. sz. 229. 1. Mit szól a bölcs. Május 22. Pesti Divatlap. II. 8. sz. 242. lapon „Petőfihez" czimmel Görgeytől a következő vers jelent meg : Eltávozám körödből S meleg barátkezet. A messzeségbe többé Nem nyújthatok neked. Szobámban ülök multam Emlékivel magam, A kandaló tüzébe Merengve czéltalan. Kiinn a lengyel határnak Viharja haldokol Mint árva végsohajtás Halottnak ajkiról. Ott nyul a Tátra bércze A fölíegekbe fel: Egy óriás kisértet Fehérlő leplivel. Mikor derül ki újra A langy tavaszsugár ? Mikor virul föl újra A téli zöld határ? Mint vágyom én utána! Az ifjú kikelet Elhoz talán magával Karomba tégedet.