Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 79 gyalázni szokták." E szavakkal megadtátok a rólatok való jó véleménynek a végső csapást; mert itt nyiltan megvalljátok, miszerint csak az ollyan czikkeket közlitek, mellyek pöffeszkedő hiuságtoknak hízelkednek. Különben nem tudom, mi összefüggésben van valamelly költemény azzal, hogy szerzője ezt vagy amazt dicséri vagy gyalázza. Itt árultátok el világosan, hogy ti az irodalomban pártot, castokat akartok alkotni, de meglássátok, eljő az idő, mellyben a nemesis számot fog kérni cselekedeteitekről. Vagy nem gázolt-e már a legnagyobb méltatlansággal a Petőfi (eredetileg Petrovics) Sándor szeszélyeinek eszközévé vált főszerkesztő Jósika érdemein is ? Persze, mert nem akart zászlójához szegődni és pártérdekektűi vezettetni. Legyen szabad a mondottak nyomán még egy tanúságot fölhozni. Ki szépirodalmi lapjainkat mult évben olvasta, emlékezni fog azon ocsmány harczról, mellyet az akkor igazán csak kezdő Petőfi (eredetileg Petrovics) Sándor Garay — mint a Regélő szerkesztője — ellen indított, szerkesztői jogtapodást s tudja isten mit nem emlegetvén, hogy az akkor mondottakat a segédszerkesztőségi méltóságra emelkedett hős egészen elfeledte, azt az eddig mondottakból elegendőkép átláthatta a nyájas olvasó. Reménylem a szerkesztő igazságszeretetéről és részrehajlatlanságáról eléggé meggyőződhettünk; van azonban még egykét észrevételem, mellyet legközelebbi alkalomra halasztok. Április 19. Életképek. I. 16. sz, 514. lapon a Hírlapi méh (ápr. 6—12): — „Költemény e számban (P. Divatl. 2. sz.) három van : Szemere Miklós szivfogolyt, Petőfy (!) Szüleihez, Petőfihez pedig Emődi irt; az utóbbi erőteljes, tüzvérről pattant kis vers, sok hosszú goliáttal megmérkőzhető." Április 20. Pesti Divatlap. 23. sz. 374. lapon a következő szerkesztői értesítés olvasható : „Sz. Lajosnak. Petőfit érdeklő feleselése nem közölhető, miután Petőfi nem nyilvánitá azt,'hogy Sz. ur volna verseinek hirnöki bírálója.