Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Vikár Béla: Petőfi az északi népeknél

242 Petöfi-Könyvtár Látjuk, hogy a finn-svéd forditó, a maga kárára, megnehezíti a műformát épúgy, mint Kertbeny és utána Thurah, a—

b—a—b rímelésével. Látjuk, épúgy mint náluk, a megnyújtott sorokból eredő szószaporitást. Látjuk, hogy a vers menetében is velük tart ; igaz, hogy germán nyelvekben az ily eltérés — magyar trocheusok helyett jambus — szinte föltolakodik. De mindez nem oly lényeges, mint Petőfi eredetijének afféle ellapitása, amilyennel Kertbeny és utána Ridderström, igy pl. mindjárt a második versszakban szolgál. Petőfi : Magyar csikó az én Pegazusom, Eredeti derék magyar fajta, Világos pej, sima selyemszőrrel, A napsugár hanyatt esik rajta. Ezt Kertbeny nem tudta lefordítani, hát kifordította. Az első sor jó, a második is még hagyján : Ein ungrisch Fohlen ist mein Pegasus, Echt wacker ungrisch Blut und schmuck gestriegelt. Ez volna t. i. a .világos pej'. Hanem a többi még rosszabb : Dass sich der Strahl der Sonne voll Genuss Am glatten Seitenfelle wiederspiegelt. Ridderströmnél az első sor, mint Kertbenyé, szorosan egyezik az eredetivel ; azután már csak Kertbenyvel, sőt még azzal sem : En ungersk faale är min pegasus, Rätt äkta ungerskt blod, och hdrligt struken, Saa fröjJefullt sig solens klara ljus Ses tumla utför länderna och buken.