Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Vikár Béla: Petőfi az északi népeknél

228 Petöfi-Könyvtár Magát a fordítást csak dicsérni lehet. Igaz, hogy a rímtelen sorokból álló költemény fordítása aránylag könnyű föladat volt; de Jensen jól oldotta is meg. Azt a finom külömbséget, amelyet Petőfi a maga bújának és örömének leírásában a versalak változtatásával kifejez, fordítónk — úgy látszik — nem vette észre. Petőfinél a bánatáról szóló sorok szándékosan a leírt gondolatoknak megfelelő lassított tempóban, az öröm hangjai pedig gyors menetű, szinte ujjongó ütemekben vannak tartva. Mintha csak a- regős éneket hallanók, ahol az Istenhez forduló komoly kívánságokat lassú recitativ ütemek fejezik ki, ellenben a dévaj természetüeket gyorsan váltakozó, pattogó sorok tolmácsolják : Adjon az úristen egy hold földön száz kereszt búzát . . . Isten meg ne mentse, kebelébe ejtse, söndörgesse, pöndörgesse stb. De máskülömben sem az alak, sem a tartalom nem hagy kívánni valót, hacsak azt nem, hogy ily rátermett tehetségtől miért kaptunk oly keveset. Mert ezenkívül Jensen még csupán egy-két költemény lefordításával és egy-két más adalékkal járult Petőfi költészetének ismertetéséhez honfitársai körében. Az „Urd" czímű norvég lapnak szintén 1899-iki évfolyama aug. 5-én közöl Holst Jensentől egy másik műfordítást e czímen : Kjaerlighed (Szerelem),