Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Vikár Béla: Petőfi az északi népeknél

220 Petöfi-Könyvtár (Id. m. 42. 1.) A fordítás külömben nem teljes. Hiányzik belőle az egész ötödik versszak : Leveles dohányát a béres leveszi, stb. Érdekes az a pattogó versalak, melyet a forditó választott Petőfi magyar versének visszaadására ; Petőfinél (6. vsz.) : De még a csárdák is ugyancsak hallgatnak, Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak, Mert a pincze kulcsát Akár elhajítsák, Senki sem fordítja feléjök a rudat, Hóval söpörték be a szelek az utat. Fordítónk szerint (5. vsz.) : Ikke fra Vaertshuset mere man Tummelen hörer, Vaert og Vaertinde nu sove, og Ingen sig rörer, Kastedes Nöglerne bort, Kom der dog Ingen tilkort, Qjaester ej mere til Kjaelderens Vinfad kan komme, Sneen har spaerret hver Vej met utallige Bomme. Azaz : Nem hallani a csárdában többé zajt, csárdás, csárdásné alszik, senki sem mozdul, elhajították a kulcsnyalábot, hisz' senki sem jön oda, a vendégek nem juthatnakapinczébea boros hordóhoz, minden utat temérdek gáttal zárt el a hó. Mennyivel egyszerűbben és költőibben mondja Petőfi : Senkisem fordítja feléjök a rudat, Hóval söpörték be a szelek az utat.