Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Lenkei Henrik: Petőfi német fordítói

20 Petőfi-Könyvtár a szedett-vedett köntösben is tisztán felismerhető volt. Ennek a felismerésnek tulajdonítható, hogy csakhamar más fordítókat is izgatott a vágy e nehéz feladat megoldására. Egy igazi költő is támadt, aki teljes odaadással kölcsönözte szárnyait Petőfi géniuszának németországi útjához. Hartmann Móricz, a jeles cseh származású német poéta volt az, aki eredeti verseiben is lángoló kifejezést adott nemzeti ügyünkkel való rokonérzésének s egyszersmint tőle telhetőleg szegődött nagy költőtársa szóvivőjévé. Az a kötet, melyet a magyar Szarvady Frigyessel szövetkezve 1851-ben Darmstadtban kiadott, már szinte szeplőtelenül engedi csillogni Petőfi költeményeinek egy részét. Ugyancsak ez években (1850—51-ben) Buchheim Adolf és Falke Oszkár adott ki Kasselben öt füzet Petőfi-dalt. Követte 1852-ben Daumer C. F. nürnbergi kiadásával. Schröter Károly 1854-ben, Dudumi Demeter 1855-ben, Machik József 1858-ban egy kis mutatóval, több-kevesebb sikerrel és homogeneitással terjesztve Petőfi költészetének ragyogását. Ez a csapat adta tudtára a világnak, hogy Petőfiben a szerelemnek, a hazafias lirának, a leiró költészetnek uj tüneményes dalnoka született. Ök egyengették legnagyobb költőnk világkörüli hóditó útját.