Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Lenkei Henrik: Petőfi német fordítói

Petőfi német fordítói 19 szerű eltűnésének rajzaival fokozva az iránta ébredt érdeklődést. Nyugateurópa legjobbjai kezdtek lelkesedni érte. Armin Bettina „Petőfi dem Sonnengott" czimen ódát ír hozzá, Grimm Hermann a világirodalom legnagyobb öt költője közé sorozza, Heinét valóságos bámulatfogjael. De a többiek is—

Freiligrath, Uhland, Humboldt, Bulwer, Miczkiewicz stb. — egyhangú lelkesedéssel nyujlják neki a pálmát. Pedig Kertbeny fordításai, noha élete végéig aránylag eredményesen javítgatott, csiszolgatott rajtok, igen gyöngék. Szinte hemzsegnek a félreértésektől, a toldás-foldásoktól, a ritmusnak éssztrófaszerkezetnek önkényes és minden stilérzék nélkül való megváltoztatásaitól. Majdnem minden verse bizonyítja, hogy Kertbenyben összehasonlíthatatlanul több volt a jóakarat, mint a hivatottság, hogy kevéssé bírta a magyar nyelvet, de a német költői nyelv sem állott hatalmában. Hihetetlen mennyi az önkénytelen humor, az egyszerű nonsens a müveiben. Hogy csak egy példát említsek a Petőfi „Sári néni

u-jének fordításából: a magyar borzast borzasztóval téveszti össze és greulichchel fordítja, a magyar elvétvé-t pedig megvetve-nek érti és verachtend-el adja vissza. Természetes, hogy igy a németben a legszörnyebb értelmetlenségek jöttek létre. Ha mindezek mellett is a legműveltebbek sorra meghódoltak Petőfi lángszellemének anélkül, hogy Kertbeny naiv szolgálatait kisebbíteni akarnók, — csak úgy magyarázható, hogy Petőfi képzeletének merész röpte, közvetlensége, lirikumának eredetisége és gazdagsága még ebben 2*