Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Baróti Lajos: Petőfi az olaszoknál

138 Petöfi-Könyvtár gyakorolt költészetére. Később fordított is Petőfi müveiből és pedig „Az őrült"-et, mely egy messinai újságban látott napvilágot, négy kisebb költemény pedig a „Fiori oltralpe. Messina, 1882" czímü kötetben. Nem külömben az „Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok"-ban is jelent meg 1886-ban fordítása. Az ő buzdítására ismerkedett meg Petőfi költeményeivel De Spuches di Galati, a palermói tudományos akadémia elnöke, aki mint költő kiváló helyet foglal el az olasz irodalomban. Csak két költemény fordítását bírjuk tőle, a „Felhők" és a „Hegyen ülök" czíműt, mely utóbbi a Szana Koszorújában jelent meg 1880-ban, majd Palermoban kiadott „Poesia" czímü gyűjteményébe is fölvette a szerző; de ez a két darab őt Petőfi legjelesebb fordítóinak sorába emeli, tartalomban és formában oly híven adja vissza az eredetit, pedig sohasem látta az eredeti szöveget. Igazán kár, hogy többet nem foglalkozott Petőfivel. A „Cronaca Bizantina" czímü római újság 1885-ben Petőfinek Dalaim fordítását és Conte de Lara tollából a Felhők átdolgozását közölte. Canini révén ismerkedett meg Petőfivel Pavolini Emilio, aki akár csak Cassone, saját szorgalmából nyelvtanból tanult meg magyarul s 1889-ben Velenczében adott ki egy kötet fordítást magyar, újgörög és kisorosz költőktől „Poesie" czím alatt, mely több magyar költő müvei között