Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Kont Ignácz: Petőfi a francziáknál

Petőfi a francziáknál 109 Le chemin est fait: qu'on y passe! Qj'on les écrase, qu'on les chasse ! Qu'on soit libre au soleit levant! En avant ! Allons ! les gars au coeur robuste, Avançons vite, et visons juste, La France est là qui nous attend En avant : Leur nombre est grand dans cette plaine. Est-il plus grand que notre haine ? Nous le saurons en arrivant. En avant ! Leurs canons nous fauchent? Qu'importe! Si leur artillerie est forte, Nous le saurons en l'enlevant. En avant! Où nous courons? où l'on nous mène! Et si la victoire est prochaine, Nous le saurons en la trouvant En avant ! En avant! tant pis pour qui tombe La mort n'est rien, vive la tombe, Quand le Pays en sort vivant. En avant ! A második hatás — s ez még mélyebb volt — az 1880 körül támadt költészeti iskola főbb kép­viselőin észlelhető. Ezek szakítva a hatvanas évek óta uraikadó „parnassusi" iránynyal a népköltészet titkaiba mélyebben behatoltak és a családi kört is mennél inkább belevonták a költészetbe. Ekkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom