Kéry Gyula szerk.: Petőfi könyvtár 26. A Petőfi-ház története és katalógusa (1911)

A Petőfi-ház története

A Petöfi-ház története 19 Bútorok, házieszközök, emléktárgyak, a költő kéz­iratos költeményei, levelei, a reá és családtagjaira vonatkozó iratok, külömböző időkből eredő arcz­képei, szobrai, müveinek külömböző kiadásai, a róla irt életrajzok és tanulmányok, nemkülömben az idegen nemzetek gazdag Petőfi-irodalma alkotják a Petőfi-múzeum leltárát. A költő tisztelőinek és a társaság barátjainak buzgalma és áldozatkészsége folytán a gyűjtemény napról-napra gyarapodott, úgy hogy igénybe kellett venni a székesfővárosi múzeum vendégszeretetét, ahol biztos őrizet alatt volt a gyűjtemény. A mozgalom, melyet Bartók Lajos, az őt jellemző hévvel indított meg, rövid időn belől megtermette a maga gyümölcseit. A közönség adományaiból közel 46,000 korona gyűlt össze a Petőfi-ház javára. Bartók Lajos nem érhette meg kedves tervének megvalósulását. A Petőfi-ház felépítésének munkája, minden gondjával és gyönyörűségével együtt az utódokra maradt. 1906-ban Endrődi Sándor, a társaság alelnöke élére áll a gyűjtésnek, s főképp a Petőfi-házban tervezett könyvtár anyagát gyűjti és rendezi. Ami Petőfiről a magyar és külföldi literaturában és hírlapirodalomban megjelent, a költő első nyomta­tott versétől kezdve a Vasárnapi Újság legutolsó számáig, évek során át nagy fáradsággal, nagy költséggel, nagy buzgalommal és tudással össze­gyűjtötte és közkincsessé tette. Nagybecsű könyvtári gyűjtésével ő alapította meg a Petőfi-ház könyvtárát. 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom