Kéry Gyula szerk.: Petőfi könyvtár 26. A Petőfi-ház története és katalógusa (1911)

A Petőfi-ház története

20 Petőfi-Könyvtár Ugyanazon évben 1906-ban Ferenczi Zoltán dr. a társaság másodelnöke a társaság ülésén hosszabb, lelkes beszédben indítványozza, hogy a társaság már most tegye meg az előkészületeket Petőfi Sándor 100-ik születésnapjának fényes megünneplésére és valósitsa meg a Petőfi-ház tervét. Bródy Sándortól, a kiváló írótól eredt a terv, hogy a társaság, ha czéljainak megfelel, vásárolja meg a Feszty Árpád-féle Bajza-utcza 21-ik számú házat, melynek falait fölavatta jövendő rendeltetésükre, Petőfi lelki ikertestvére: Jókai Mór, aki egy évtizeden át lakott a ház első emeletén. A társaság ugyanazon év deczember 28-án tartott közgyűlésén Herczeg Ferencz elnök már jelenti, hogy a Feszty Árpád-féle Bajza-utczai ház megvétele tárgyában Endrődi Sándorral, Ferenczi Zoltánnal és Farnady Józseffel, a társaság ügyészével eljárt, a házat szakértőkkel megvizsgáltatta, akik ugy nyilatkoztak, hogy a ház nemcsak megéri azt az összeget, amennyiért a társaságnak felajánltatott, hanem annyiért olyan épület a mai építkezési viszonyok között emelhető se volna. E kedvező szakvélemény következtében, valamint a kormány és főváros támogatásával a társaság a vételt megkötötte és elhatározta, hogy a ház földszintjét Petőfi-, az emeleten pedig Jókai ereklyéiből múzeumot rendez be. A Petőfi-ház évtizedes eszméje a megvalósulás stádiumába lépett ama pillanatban, amikor a társaság erre a czélra megvette a Bajza-utczai házat. De a ház tulajdonjogának megszerzésétől