Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Negyedik fejezet: 1879-1887.

98 Petőfi-Könyvtár Ezt emeli ki Lázár Ádám is Zárszó P. S. eltűnéséhez cz. válaszában,

1) melyben egyszersmind azt is állítja, hogy a Szokolay-Kertbeny-féle térkép adatai csak Lengyeltől eredhetnek. Ezzel végződött ez, a különben szintén sok személyeskedéssel folytatott vita, melyet a lap maga is a Nyilttér rovatba utalt. 111. Az 1885-ik évben Dr. Farnos Dezső volt az, aki a költő sírjára s ezzel kapcsolatban elestére újra felhívta a közfigyelmet. Ezzel aztán az 1879-ben fölvetett sír-felásás terve lett a főczél. T. i. 1884 augusztus 5-iki kelettel Segesvárról Petőfi sírhelye cz. a. egy rövid levelet írt a Meltzl Hugó Összehasonlító Irodalmi Lapok czímű folyóiratába, mely megjelent az 1885. évi I—II. (januári) számban. (25—26. has.) Ebben Segesvárról, a fejéregyházi völgyről és a költőnek a világszabadságért történt haláláról, egy rövid, hangulatos bevezetés után így folytatja: „S mégis . . . vagy talán éppen a miatt, — máig sincs sírjának a legjogosabb kegyelet megadva." Keserűen emlékezvén meg aztán arról, hogy Skariatinnak van „alvó-oroszlános fehér emlékköve", ki a szabadság ellen küzdött, melyet éppen akkor tisztogattak s láttak el fedéllel, így végzi: „a belőlünk még ki nem irtott igazságos!) U. o. 195. sz.