Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Negyedik fejezet: 1879-1887.

Petőfi eltűnésének irodalma 99 ság nevében" kívánja, hogy legyen ott Petőfinek is emléke. Ezt a felhívását más alakban közzétette az egyik kolozsvári napilapban is, a segesvári csata XXXV. évfordulója alkalmából, de elhangzott. Most a fenti levéllel kapcsolatban dr. Meltzl Hugó Szerény javaslat a csatatéren felállítandó Petőfiemlék tárgyában cz. a. 1885 január 1-sei kelettel kiegészítette az idézett helyen Dr. Farnos levelét egy másik czikkel, mely így kezdődik: „Petőfi valószínű sírhelyének, vagyis jobban, a segesvár-fejéregyházi csatatérnek továbbra jeltelenül maradnia nem szabad, legalább az 1899 i julius 31-én túl nem

uE napra esik t. i. a költő halálának 50-ik évfordulója. Ennek az emléknek meg kell lenni amellett, hogy Segesvárt már évek óta buzgólkodik egy választmány, mely a költőnek bent a városban akar szobrot emelni. A csatatéri emlékre nézve indítványa az, hogy a közeli székely havasokról gördítsenek le egy óriási gránitdarabot a közös honvédsírra s erre könnyen olvasható Elzevir-betükkel véssék rá Petőfi nevét és jelszavát. E czélra megindítja a gyűjtést 200 frankkal aranyban, hozzáadva az e czélra írt Petőfi jelszava cz , névtelenül megjelent művecskének'első eladott példányaiból befolyt 10 frankot.

1) Ugyané számban dr. Török Aurél, budapesti !) E müvecske eredetileg a Magyar Polgár tárczáiban jelent meg Kolozsvárt és dr. Meltzl Hugó írta. Czíme : Petőfi ielszava. Hat sorról hét czikk. Philos -aesthetikai tanulmány. 7*