Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Negyedik fejezet: 1879-1887.

Petőfi eltűnésének irodalma 95 legalább két kilométerre terjedt Héjasfalva irányában. Tehát ahol az orosz lovasság a magyar gyalogságot szétverte, ahol mintegy 180 honvéd „s ahonnan nem messze esett el Petőfi Sándor is, az a hely Fejéregyházától keletre fekszik". Ugyanez évben Apáthy Péter alispán, a Lázár Ádám által indítványozott kutatást végrehajtotta. Eredményei megjelentek a lapokban és beküldte a Petőfi-Társaságnak is. A kutatás magában foglalja gr. Haller Ferencz, Pap Lajos, Gamerra Gusztáv, Bereczky Zsigmondné (Varga Katalin), Tescula Demeter, Lapadát Nyikulájné és Gergely vallomásait. Főirányuk megczáfolni azt, amit Lengyel állított a költő eleste helyéről és módjáról. A kikérdezés a Koszorú czikkén s a hozzácsatolt Szokolayféle térképen alapult.

1) Gr. Haller Ferencz vallomásának lényege természetesen egyezik azzal, amit másutt leírt vagy elmondott. Petőfi polgári ruhában s Bem kíséretében volt, de nem azon a helyen állt, ahol Lengyel mondja, mert onnan a csatát nem tekinthette volna át. A költő sem az országútra, sem a magas erdő felé a muszka gyalogság miatt nem menekülhetett, de mivel megpróbálta mégis, tehát elestének helye bizonytalan, azonban addig futnia, ahol Lengyel lóhátról látta, lehetetlen volt s annál *) Magyar Polgár: 1880. 185—186. sz. Lázár Ádám: Petőfi S. eltűnéséről. Sz. Keresztúr 1880. aug. 10. Már előbb is egy töredék a vallomásokból megjelent Kelet 114. sz. máj. 10. V. ö. Vasárnapi Újság. 22. sz.