Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Negyedik fejezet: 1879-1887.

96 Petőfi-Könyvtár kevésbbé juthatott el a Szokolay-féle térképen jelölt helyig Héjasfalva felé. Az ellenséges megkerülés azért nem lehetett előbb észrevenni, mert az Fejéregyházán át történt s fedte a falu és a Haller-kastély. Pap Lajos, Bem vezérkari főnöke, a költőt elesni nem látta, de látta oly helyzetben, honnan nem menekülhetett, sem neki emberi erő segítséget nem adhatott. Ez a hely a monasztéria-oldal, a hol ők áttörték Bemmel a lovas muszkacsapatot, mely körülvette őket. E gyűrűn belől látta a költőt 15—20 lépésre fegyvertelenül. Ott kellett elesnie, mert az ellenség az nap senkinek sem kegyelmezett. A költő vitorlavászon zubbonyt és nadrágot, pörge kalapot viselt, nyakkendője nem volt. Kevéssel a katasztrófa előtt megjelent a dombon a kissé előretolt két ágyúnál, vállán vadászfegyverrel, de Bem nyersen utasította el a veszélyes helyről: „Herr Petőfi! Sie habén hier nichts zu suchen, gehen Sie zurück." A költő kelletlen visszahúzódott, de nem messze s így jutott az említett helyzetbe. B. Gamerra Gusztáv szintén a monasztéria közelében látta utoljára a költőt gyalog, polgárruhában, fegyvertelenül, kit hasztalan kért, hogy távozzék onnan. Azt felelte, hogy csatazajban legjobban bir verselni. Utóbb estve a tisztektől azt hallotta, hogy Kurz és Petőfi, mint gyalogosok, elestek, Zeyk Domokos öngyilkos lett. Ezt mondta rólok Bem is, midőn 10 óra tájt hozzája Székely-Kereszturra megérkezett. Gamerra Lengyelt a csatában nem látta,