Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Hatodik fejezet: 1896-1902

Petőfi eltűnésének irodalma 145 megint a nevezetes és végzetes csatára fordult.

1) A Vasárnapi Újság újra egy u. n. Petőfi-számot adott a költő arczképeivel, adta több ház képét, melyekben lakott, a csaták tájrajzait és pár csatatéri vázlatot Kozma Ferencz ekkor hosszabb czikkben írja le a segesvári csatát, de a költőről keveset szól, csak azt állapítja meg az adatokból, hogy nemzetőri ruhában volt ott, fején katonasapkával (Gyalokay Lajos leírása szerint), mások szerint kócsagtollas kalappal. Többen s többször látták a Bem jobb szárnyán a harczvonal mögött az ágyuknál egészen a legfelsőig s menekülésre csak a főifordulás pillanatában gondolt, midőn a nagy orosz roham miatt már csak rövid utat tehetett. Ugyanekkor adja megint Muraviev és Oreusz Iván orosz katonai író ismertetett leírását a segesvári csatáról, (1881. 41. sz.) közli újra Oreusznak ez utóbbi helyen egyszer már megjelent bírálatát Eötvös Károlytól, de egyszersmind ugyancsak Eötvös egy külön czikkét Petőfi haláláról. Ebben Eötvös azt a nézetét indokolja, hogy mert az orosz lovasság Fejéregyházán pár kilométerrel túl, Héjjas') A honvéd-emlék egy 270 cm. átmérőjű alapon emelkedő 910 méter magas csonkagúla, gömbalakú tetején északra tekintő, kiterjesztett szárnyú (270 c. széles) turulmadárral. A gula apáczai kemény faragott kő. A költő bronzszobra honvédruhában ábrázolja őt, amint a csatatérre néz s kinyújtott baljával oda mutat, ahol a csatában állt. A szobor 330 cm., talapzata 340 cm. magas, utóbbin tizenöt nyelven jelszavának két első sora bronzba öntött táblán. Petőfi-Könyvtár. XXIV. 10